Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

reimet nyújtottak be, hogy az egyik esztendőben rác, vagyis gör. keleti, a másodikban református, a harmadikban pedig katolikus bírót válasszanak, mint ahogy ez Siklós mezővárosban szokásos. Ezzel a beadvánnyal ellene mondtak az élethossziglan választott tanács gondolatának is. A két kérelmező felet határozottan elutasították. Hivatkoztak arra, hogy a reformátusokat csak kevés idő óta tűrik meg Mohács püspöki mezővárosban.

10 A pestis járvány idején is a református vallású bíró csak két hónapig viselte ezt a tisztséget, mert Baranya vármegye alispánja megfosztotta állásától. A görög keletiek (szerbek) közül pedig sohasem volt bíró még egy óra hosszáig sem. Mohács városában mindig katolikusok viselték a bírói és a többi városi tisztséget. A jövőben azonban a görögkeletiekből és a reformátusokból is beválasztanak egy érdemes és írástudó embert a belső tanácsba.

11 A hatvanasok (külső tanács) testületének további megszilárdítására a belső tanács is törekedett. Szóvá tette, hogy a hatvanasok közé tartozó személyek elmaradoznak a küldő tanács üléseiről és ott általában igen kis létszámban jelennek meg. Amikor sorra került a hatvanasok újraválasztása, a megválasztandókat behívatták a városházára, a belső tanács tagjai megkérdezték tőlük, hogy akarnak-e hatvanasok lenni és a külső tanács ülésein meg fognak-e mindenkor jelenni. A külső tanács kezdeti fejlődési szakaszában még a belső tanács választotta ki, hogy az összehívottakból és megkérdezettekből kik legyenek hatvanasok. Tehát a belső tanács választotta ki a hat tizedből a 10—10 személyt hatvanasoknak. A közgyűlésen elhatározták, hogy a hivatalos titkot kötelesek megtartani. Büntetéssel sújtják azt, aki a hivatali titkot kifecsegi. Ha belső tanács tagja követi el ezt a vétséget, megfosztják tisztségétől; ha pedig a hatvanasok közül tenné ezt valaki, 6 fttal, vagy 12 pálcaütéssel büntetik. Azt a határozatot is elfogadta a közgyűlés, hogy ha a hatvanasok közül valaki a pandúrok, vagy a tizedesek hívására nem jelenik meg a külső tanács ülésén, első esetben 1 ft-ra, másodszor 2 ft-ra, harmadik alkalommal pedig 3 ft-ra büntetik. A hatvanasok testületének megszilárdítása azért volt fontos, hogy a belső tanácsnak a privilegizált mezőváros igazgatásában segítségére legyenek. Kötelességük volt a saját tizedükben lakók hasznát előmozdítani, a kártól megóvni, a tized rendjére őrködni. A hatvanasoknak a nép előtt jó példát kellett mutatni és igyekezniök kellett a polgárokat jóra oktatni. A XIX. század első éveiben változás történt mind a külső, mind a belső tanács létszámában. Ugyanis a német betelepültek által lakott ún. újvárost önálló, vagyis 7-ik tizeddé alakították, szervezték át

12 Az újvárosi tizedből előbb 4, majd pedig 5 tagot választottak be a külső tanácsba, tehát meglehetősen kevés volt a lakossága. A régi tizedek továbbra is 10—10 tagot választottak, kivétel volt a többieknél nagyobb lélekszámú III. tized, amely 11 külső tanácstagot választott. így a hatvanasok száma tulajdonképpen 66 főre emelkedett. Megnőtt eggyel a belső tanács tagjainak a száma is, mivel az újvárosi németek részéről is választottak egy esküdtet. Úgyhogy ebben az időben a belső tanács bíróból és hét esküdtből állott. A szószóló (orator, Vormunder, népszónok), illetve ennek hivatali tisztsége 1825ben jelenik meg Mohács közigazgatásában. Az első szószóló Kresztics György volt, amikor pedig ő a következő évben bíró lett, a megüresedett népszószólói hivatalra Czifra Antalt választották meg. A szószóló a mohácsi mezővárosi szervezetben a külső tanács, a hatvanasok vezetője volt. Ö hívta össze a külső tanácsot és annak gyűlésein elnökölt. Feladatává tették, hogy a hatvanasoknak a város ügyeiről negyedévenként beszámoljon.