Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

élt. Minden tragédiát kiheverő és minden helyzetben magát feltaláló mohácsi nép legtragikusabb korát a hódoltság korát, tehát XVI. század végétől részben városában, részben a szigeten, szinte változatlan létszámban élte át. Az 1580 körüli 100 kapu, illetve háztartás 1696 körül is kimutatható. A földművesek száma az elszegényedés miatt csökkenhetett, de az iparosok száma az összes lakos arányában valószínűleg jelentős maradt. Az 1547 körüli török kanunname ruházati cikkek vámolását s a későbbi összeírások pedig kovácsokat, molnárokat és halászokat említenek. De esetleges tímárok, gubacsapók és szűrszabók is feltételezhetők. A tekintélyes számú ,,deák" említése, az írástudókat (litteratus) jelentette, akik általában kereskedelemmel foglalkoztak. Mohács eredeti középkori „halászfalu" jellegén a XV. századtól a piacközpont jelleg változtatott, ez a fejlődés, ha csökkent érdekrendben is a török uralom alatt is folytatódott. Az 1591. évi és az 1613. évi összeírások végére írt azonos feljegyzések szerint a mohácsi mohamedánok vásártartási engedélyt kértek és kaptak. Ez mohamedán kereskedők s talán iparosok mohácsi letelepedését igazolhatja. A török uralom, tehát Mohács gazdasági szerkezetében lényeges változást nem hozott, csupán a megcsappant jövedelmek beszedését az új török telepesek vették át.

25 1. ábra. Egyik bécsi követségnek, a Dunán lefelé haladtában Mohácson való kikötésének egykorú ábrázolása. (Ismeretlen festő XVII. századi vízfestménye Jajczay János közlése alapján.)