Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához

Kevés a valószínűsége annak, hogy Taizs Mihály végleges letelepedési helynek szánta volna Mohács városát. Valószínűbb az, hogy az ottani nyomdanyitási kísér lete tulajdonképpen nem szolgált mást, mint a pécsi Városi Tanács urainak megtévesztését. Nem ismerjük azokat a belső, talán személyi vonatkozású kisebb-nagyobb intrikákat, amelyek első kísérletének rideg elutasítását sugalmazták. Eléggé megalapozott feltételezésünk szerint a Lyceum nyomda felől súghattak a tanács illetékes urai fülébe. Érthető, hogy számukra veszedelmes konkurrenciát jelentett volna Taizs Mihály nyomdanyitása. Taizs Mihály egyéniségét, szakmai tudását és szorgalmát alkalma volt a Lyceum nyomda vezetőinek megismerni abban az időben, amikor még ott dolgozott. Joggal aggódtak az önállósulása felett, mert a jelek szerint Taizs Mihály ha nyomdát nyit, bizonyos, hogy hamarosan versenytársa lehet a nyomdának. Éppen ezért minden eszközt meg kellett ragadniok annak érdekében, hogy Taizs vállalkozását lehetetlenné tegyék, de legalább is megnehezítsék. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy miért törekedett Taizs Mihály mindenáron pécsi nyomdanyitásra, akkor — feltételezésünk szerint — annak több okát is megtalálhatjuk. Taizs Mihály olyan ember, aki határozottan és tudatosan halad az általa jónak vélt cél felé. Ha olyan nehézséggel találja szemben magát, amely kétségessé teszi sikerét, taktikát változtat: ha kerülővel is, de megvalósítja, amit akar. A Taizs-család sírboltja a pécsi köztemetőben