Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez

Mohácsi kovács és kerékgyártó-mesterek 1818 Konráth Runpach, Károly József, Printz János, Fülöp Gerstanz, Kotsis Mihály, Mészáros István, Sterr János, Pisz József, Johanes Frigyes, Batbé Páll, Kiss Ferentz, Sneider Ferentz. Kis Pál, Printz György, Snajder György, Printz Albert, Barbé András, Szablár Antal, Motyai Pál, Kiss János, Printz György, Mészáros Lajos, Mölo Mátyás. Kovácsok Proko Popovity, Somberek, Ádám Kroif, Somberek. Patzer Prill Majs, Kántor Sándor Kölked, Bosnyák Mihály Somberek, Svcnvirt Gáspár, Dályok, Sailen Gergely Lánycsók, Haintz Péter Görcsöny. Grgity Illés Dákony, Leben Mihály Lánycsók, Milltertáj János Sarok, Zverkvarity Simon Olasz, Aut András Somberek, Bordás József Nagyharsány. Melher Prill Majs, Sütő János Kölked, Borbás József Vörösmart, Gábrity János Szűr, Vejzko Pejt Lak, Zsiváden István Olasz. Malejevity Mika Beremend, Miller József Dunaszekcső. Szabó János Kölked. Keré/cgyáríó/< Fülöp Jakab Dályok, Heinrich Mentzel Dunaszekcső.

73 VI Halászok céhe A rendkívül kedvező halászati lehetőségek mellett a mohácsi halászok céhe igen későn alakult, 1847-ben.

74 A több mint két évtizedes működési adataik igen hiányosak. Történetükkel elsőnek Sólymos Ede foglalkozott.

75 A feldolgozásból nem derül ki, hogy a múzeumunk anyagát mennyire sikerült kiegészíteni levéltári adatokkal. A múzeum gyűjteményében lévő kölkedi halászcéh 1728-as pecsétnyomója az egyetlen olyan adat, amely azt bizonyítja, hogy Mohács térségében már ekkor működött halászcéh.'° Ebben az időszakban Mohácson működő halászmesterekről feljegyzés nem maradt ránk. A település nagyságából és a halászati adottságokból kiindulva, feltételezhető, hogy néhány működő halászmester a kölkedi halászcéhnek volt tagja. Ismeretes, hogy a pécsi püspökség a hal szükségletét a mohácsi uradalmából szerezte, aminek szintén állandó halászai voltak. Halászmesterek száma a céh megszűnésének idején nem volt nagy. Az inasok szegődtetési leveleiből 12 halászmester nevét ismerjük. Számuk azonban ennél több volt. Az ipartestület idején szegődtetett tanonclevelekből világosan kiderül, hogy a halászmesterségen belül erőteljesebb fejlődés csak a céh megszüntetése után következik be. A céh működési ideje alatt 18 halásztanuló szabadul fel, nagyrészük helyi születésű. A tanulókat általában 12—14 éves korukban 3 évre szerződtették, illetve vették fel tanulónak.

77 Az évszázados idők óta aránylag szabad gyűjtögetéshez és halászathoz hozzászokott Mohács lakossága sok gondot jelentett a halászoknak. Ezt bizonyítja a halárusítás körüli kérelmük is.'

8 A tolnai és bajai halászcéh válaszadó leveleiből azt is megtudhatjuk, hogy a császári kancelláriánál több céh ellen panaszt emeltek.'

0 Mindkét céh azt igyekszik bizonyítani, hogy mindenkor a rendelkezések szerint jártak el: élő halat csak helybeli árulhat, piacokon kívül és „kocsiról" csak nem élőt. Legnagyobb súrlódást a helyi lakosság engedély nélküli piaci halárusítása okozta. Az említett levelükben kérik, hogy Mohács lakóinak vásár és heti piaci napokon halat árusítani az 1847-ben kiadott halászcéh alapszabályuk 33-ik cikkelye értelmében nem szabad.

80 Kérésüket a bécsi udvar a kereskedelem fellendítése