Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban

Az utána következő Pécsváradnak is csupán 111 iparosa és 5 kereskedője van. A többi 49 községben összesen 322 iparos és 49 kereskedő él. A szentlőrinci járás valamennyi községében 152 iparos mester és — a többnyire házaló zsidókat is beleértve — 18 kereskedő működik, de ezek tevékenységének a méretei meg sem közelítik a mohácsiakét. Más a kép, ha egy fejlettebb város viszonyaival hasonlítjuk össze Mohács iparának és kereskedelmének helyzetét. Mivel — mint a bevezető részben említettük — Pécs nem szerepel a Leírásban, ismét az eszéki állapotokat kell felhasználnunk a fentinél tágabb értékelésre. Mohácson - mint láttuk — 29 iparág van, a három (Alsó-, Belső-, Felső-) Eszéken 49. A mohácsi 29-ből 3: a korsós, a harisnyakészítő és a szűrszabó Eszéken nem fordul elő. A többit megtaláljuk, és rendszerint nagyobb létszámmal. Bocskorkészítő pl. Mohácson 15 van, Eszéken 29; varga ott 3, az utóbbi helyen 18; gombkötő 1, illetve 9. Mohácsnak 7 szabómestere van, Eszéknek 36, úgy azonban, hogy az utóbbiak már ,,szakosítódtak". Külön vannak magyar, és külön német szabók. Alig néhány iparágat találunk, amely Mohácson nagyobb mértékben lenne képviselve, mint Eszéken. Ilyen pl. a csizmadia ipar, amellyel Mohácson 18 mester foglalkozik, Eszéken 7; vagy a fazekas mesterség 8, illetve 7 mesterrel. Kalaposok Mohácson 5-en, Eszéken ketten vannak. A felsorolás természetesen nem teljes, mert csak példákat akartunk felhozni a méretek különbözőségének szemléltetésére. Elég magas azoknak az iparágaknak a száma, amelyek Mohácson nem találhatók meg. Ilyen pl. a nyerges, amelyből Eszéken 5 van, vagy az aranyműves, illetve fésűs, amely 2—2 fővel van képviselve. Nagyvárosi jellegű a gyógyszerész, nyomdász, parókakészítő és a „tabaccarius" mesterség. Mohácson ilyen nincs, Eszéken 1-1 fő foglalkozik vele. A két város kereskedelme közt kisebb a különbség, mint az ipara közt, sőt mintha Popovics Demeter üzlete nagyobb, cikkei változatosabbak lennének, mint eszéki társaié. Csak persze az utóbbiak többen — 33-an — vannak, és néhányan specializálódtak. Gyekics János csak vassal, Korics Eftimius csak posztóval kereskedik, egyébként azonban a bezerzési források és a szállítási módok azonosak. Végkövetkeztetésképpen tehát általánosítva is elmondhatjuk, amit bizonyos vonatkozásban már megállapítottunk, hogy Mohács ipara és kereskedelme főként a helybeli lakosság és a környék paraszt lakóinak az igényeit elégíti ki. Kézművesei és kereskedői néhány messzebb levő, de — a korsósokat kivéve — nem távoli város vásárait látogatják. Egy kisebb terület gazdasági központja, nagy múltú és szomorú történelmi nevezetességű mezőváros . . . JEGYZETEK 1 A rendelet szerint ezt a munkát Széchenyi többi megyéje, tehát Somogy, Tolna, Szerem és Verőce megye tisztviselőinek is el kellett végezni. Közülük azonban csak a Baranya megyéről, valamint Eszék és környékének 17 községéről készített leírás található meg a Széchenyi Könyvtárban. A rendelethez mellékelt kérdések címe; Quaestiones, ad quas fine cognoscendi Status Incliti Comitatus Tolnensis, Baranyensis, Simighiensis, Verocensis et Syrmiensis Domini Magistratuales responsa sua adponent. Kelte: Kaposvár 1785 június 29 (Baranya megyei Levéltár, Közgy. iiatok, non regestrata acta 299. sz.) A forrás részletes ismertetése megjelent a Történeti Statisztikai Tanulmányok első számában (Budapest, Statisztikai Kiadó V. 1975, 129—230.), jelen cikk szerzőjétől. Címe: A szentlőrinci járás falusi társadalma és gazdasági viszonyai II. József idején. 2 Fölkér „belső Mohács"-ot és „külső Mohács"-ot emleget, a Horváth Kázmér által közölt térképen „Neu Markt Mohács" olvasható, ezért ő a német részt Új Mohácsnak nevezi. A Leírás szerinti nevei: Külső Mohács, Exterius Mohács, Klein Mohács és Mali Mohács. A Kis-Mohács név azért nem szabatos, mert ez az évkönyv több dolgozata szerint bizonyítottan egy kis falu volt a szigeten a XVII. század végén.