Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

sal itt Mohácson hódoltak Szülejmán szultán előtt, aki János királyt hadai élén Budára visszahelyezte. Mohács az Eszék—Buda közötti fő út (strada regalis) egyik legnagyobb városa volt, rajta keresztül a János király támogatására időről időre felvonuló török szpáhik haladtak át. Ferdi török történetíró, A törvényhozó Szülejmán szultán története c. munkájában olvashatjuk, hogy Szülejmán szultán parancsára 1529/30-ban Eszék várát jó karba helyezték és a szerémi szigetet (a Szerémséget) meghódították, vagyis a szerémi szandzsákot szervezték meg. Az Eszékig terjedő szerémi szandzsák szpáhi lovasai közül Szülejmán szultán János király és Gritti Lajos kormányzó mellé török őrsereget rendelt ki, akik tehát Mohácson keresztül közlekedtek/

1 Szüleimán szultán harmadik hadjárata idején, 1532. júliusában szintén Mohácson táborozott. De 1533. július 14-én Ferdinánd király és Szülejmán szultán békét kötött, miután Ferdinánd és János király 1531 óta az egymásközti fegyverszünetek közötti időkben megegyezésről tárgyaltak. Ebben a helyzetben Ferdi leírásából tudjuk, hogy 1536/37 telén Jahjapasazade Mehemed bég Pozsegát foglalja el, és ott egy új szandzsákot szervez meg. 1537-ben a Török Birodalom határa, tehát már a Dráva folyónál volt.

1

' Szülejmán szultán hadjáratai során Mohács határában a törökök egyik állandó táborhelye alakult ki, amely az Eszékről Budára vezető fő útvonal egyik állandó állomáshelyévé vált. Szülejmán szultán negyedik 1541. évi hadjárata idején is Mohácson keresztül vonult át, csakhogy most Mohácson őrséget hagyott hátra. Buda megszállásával egyidőben Mohácson és Szekszárdon is török őrség maradt. A török helyőrségek parancsnokai székhelyük körül egy új szandzsák megszervezését már 1542 tavaszán elkezdhették. Először mindent az addig érvényben lévő magyar adózás szerint szedtek. Mohácson is Kászim bég, az első mohácsi szandzsák bég, székhelye valószínűleg az 1521 után épített kis vár volt. Szinán csaus, Az 1543. évi hadjárat története c. munkájában leírja, hogy ,,. . . a nevezett hónap 28. napján (1543. május 3.) a mohácsi szandzsák bégtől, Kászim bégtől, egy jelentés érkezett a Boldogság Kapujához . . . ezen végvidék állapotáról . . .", amelyből megtudjuk, hogy a szultán elé terjesztett jelentésében beszámol arról, hogy Mohácsot, Szekszárdot és Tolnát támadó hitetlenekkel már egy éve állandó harcot folytat. Szekszárd elfoglalásánál is egy hagyomány Kászim bégről, mint első török parancsnokról beszél. A mohácsi és szekszárdi Kászim bég egy személy is lehetett, mivel feltehető Buda megszállása után az Eszék Buda közötti út alsó felét, Eszék és Dunaföldvár közötti területet, legelőször mohácsi szandzsák néven kezdték el megszervezni.

7 Szülejmán szultán az 1543. évi hadjáratában, szintén Mohács mellett szállt meg. Ekkor 1543 őszén Esztergom, Tata, Székesfehérvár és Pécs eleste után Baranya, Tolna és Somogy megyék határainál váltakozó sikerrel folyó harcok indultak meg: a Szigetvár, Görösgál, Dombóvár, Anyavár, Koppány, Tamási és Simontornya végvári vonal egyes várai sorban kerültek török uralom alá. A Ferdinánd király és Szülejmán szultán között megkötött 1545. november 10-i, 1547. június 13-i és az 1553. áprilisi fegyverszüneti egyezmények a dél-dunántúli harcokat nem befolyásolták. Az 1544. október 26-i fejadó összeírás az első Mohács városát adózás alá fogó török nyilvántartás, amelyet ismerünk. Másik, időben következő keltezetlen összeírás valószínűleg 1546/47 folyamán készült, ebben az 1547. év körüli összeírásban a mohácsi szandzsákhoz tartozó városok és falvak adófizetőképes lakosait és ezek terménytizedeit és más illetékadóit vették számba. A szandzsáknál kisebb területegység a nahie volt, amelyből ekkor a következők tartoztak a mohácsi szandzsák-