Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében

Mesterség magyar német délszláv összesen : földműves — bocskoros 1 4 5 földműves — csizmadia 1 2 3 földműves — fazekas 1 1 2 földműves — korsós 5 12 17 földműves — kovács 1 1 földműves — szabó 1 1 földműves — szíjgyártó 1 1 földműves — szűcs 2 2 földműves — takács 1 2 3 kereskedő — korsós 2 1 13 16 kereskedő — szabó 1 1 összesen : 47 54 86 187 Egyes szakmák sajátos módon nemzetiségi szakmának is minősültek. Pl. a bocskoros: magyar, délszláv, a fazekas: német, délszláv, a korsós: délszláv, a szabó: magyar, német, a szűcs: magyar, délszláv, míg mások „nemzetköziek": asztalos, kovács, molnár, takács. Az. iparos attól függően, hogy egész évben dolgozott-e vagy csak időszakonként, egyedül-e vagy segítséggel, különböző kategóriákba sorolták, éspedig: 1. rendű: egész évben dolgozik, több segéddel, 2. rendű: egész évben dolgozik, 1 segéddel, 3. rendű: fél évig dolgozik, 1 segéddel, 4. rendű: egész évben dolgozik, segéd nélkül, 5. rendű: negyed évben dolgozik, 1 segéddel, 6. rendű: fél évben dolgozik, segéd nélkül, 7. rendű: negyed évig dolgozik, segéd nélkül. E fentiek szerint a mohácsi iparosok besorolását és egyéb vagyoni helyzetét a következőképpen látjuk: 1—4 5—6 7—9 16—18 13—15 10—12 Rét Szőlő Jószág Ház Rendű Számuk hold földdel is rendelkezett tulajdona is volt 1. 5 1 1 2 1 5 2. 1 1 1 3. — 4. 130 8 5 1 1 18 33 S 127 5. — 6. 1 1 1 7. 50 15 9 5 1 1 1 20 35 3 50 összesen : 187 24 14 6 3 1 1 39 71 12 184 A birtokolt rét az esetek túlnyomó többségében 1—2 kaszálónyi, s ugyanígy a szőlő is ritkán több 2 kapásnál. A céhtagok száma nem jelenti minden esetben a ténylegesen dolgozó mesterek számát is, de ugyanakkor űztek ipart céhbe nem tartozók, a kontárok is. Az 1828-as összeírás alapján már láttuk, hogy egyesek mesterségüket a földművelés kiegészítéseként folytatták, a téli hónapokban. Nem számított a rendszeresen dolgozók közé az sem, aki nem készített új munkát, hanem öregsége folytán csak javítgatott, foltozgatott vagy szabó esetében csak varrni tudott, de szabni nem.