Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében
IV. Szőlők Az 1828-as összeírás szerint 305 2 / 4 pozsonyi mérőnek megfelelő volt Mohácson, 1 pm-t 4 kapásnyinak minősítettek. Eszerint a mohácsi szőlőterület 1222 kapás, azaz 203,66 hold. E terület is alatta marad a tényleges szőlő tulajdonnak, miként a szántó és rét kapcsán is tapasztaltuk. Két év termése alapján merész dolog lenne általánosítani, különösen a szőlő, pontosabban a bortermés esetében, de mégsem érdektelen figyelembe vennünk az uradalomnak adott dézsmát is e vonatkozásban. 22 Ez 1826-ban: 881 akó, 1827-ben 895 akó volt, ami szerint a teljes termés 4405, ill. 4475 akó. Ha elfogadjuk a Regnicoláris Conscriptio ama megállapítását, hogy egy kapás szőlő több évi megfigyelése alapján 2 akó bort terem, akkor e fenti mennyiséget 2202,5, ill. 2237,5 kapásról termelték. örökváltság tervezetükben 2400 kapásban jelölik meg szőlő birtokukat a mohácsiak (400 magyar hold). Ennek valósságát más összeírások is igazolni látszanak: 1831/32-ben: 2782 3 / 4 kapás, 1838/39-ben: 2479 L / 2 kapás, 1839/40-ben: 2489 kapás. A váltság tervezet ,,mely még kiirtva nincs és mint szőlő míveltetik" kitételt fenntartással kell fogadnunk. Az érték kisebbítés szándéka ez, tudván, hogy egy hold szántó értéke jóval a szőlőé alatt marad. Mohácsi szőlőket vidékiek: kölkediek és lánycsókiak is birtokoltak. Számuk azonban fokozatosan csökkent. 1805-ben még 30 kölkedi, 52 lánycsóki szőlősgazdáról tudunk, 1846-ban már csak 5 kölkedi és 47 lánycsóki fizetett Mohácsnak adót. 23 A szőlőtulajdonosokra vonatkozóan csak csonka adatokkal rendelkezünk. Egy 1846-os rész összeírás 2 ' 1 (,,Pintér szurdoktul kezdve kereszt malomig") 94 adózót sorol fel. A legkisebb területet Viciai jelöli, ami minden valószínűség szerint nem kapás, hanem hold, míg a legnagyobb 1 4 / 8 „hold". Legtöbben 2 / 8 , 4 / 8 , Vg nagyságú szőlőtulajdonosok, ami 300, 600, 150 négyszögölt jelentene. Az aprózódást a szőlőknél is megfigyelhetjük: apa és fiai 2 / 8 — 2 / 8 , vagy csak testvérek egyenlő nem nagy területének feltüntetése utal erre. De ugyanakkor gyakran találkozunk vétellel is, mint arra később még visszatérünk. A dézsma jegyzék arra utal, hogy főként vörösbort termeltek. Strázsay János, a bólyi uradalom jószágkormányzója a Tudományos Gyűjtemény 1823. III. számában említi, hogy Mohács „szőlő-hegye középszerű borokat terem". V. Az ingatlanok adásvétele Mint fentebb már említettük, a város lakóinak jogai közé tartozott az ingatlanok (föld, rét stb.) szabad eladása, vétele. Az adásvételt az esetek csaknem mindegyikében a tanács előtt kötötték, jegyzőkönyvben rögzítették. De arra is akad példa, mikor korábbi, 1-2, sőt 10 évnél régibb vételt, cserét utólag foglaltatnak a tanács képviselői előtt írásba. 25 Az 1828., 1829., 1830. évet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy első helyen a szántóföld vétele állt, ezt követi a rét, ház, szőlő, házhely, az ún. osztásföld eladása, vétele,
