Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében

A 4 holdig terjedő szántó zsellérteleknek minősült, s 1828-ban 258-an rendelkeztek ilyennel. Az ezévi összeírás 684 házas és 11 hazátlan zsellért említ, s ha az iparosok és kereskedők közül a 4 hold alatti földdel rendelkezőket (24 adózó) leszámítjuk a zsellérek közül 461 családfőnek (a 18-60 éves adózók 17,5%-a) semekkora szántóföldje nem volt. A 844 tulajdonos közül mindössze ötnek van egész vagy ennél nagyobb telke. A fentebb említett, legpontosabbnak tartott 1846. évi kimutatás 6064 7

/

8 holdját 874-en birtokolták. Nem érdektelen egybevetni az 1828-as Conscriptio megfelelő adatával annak pontatlansága és a 30 fős különbség ellenére sem. 1846. 1828. 1846. 1828. 0— 1 holdas 4 ( D 14—15 holdas : 11 ( 5) 1— 2 holdas 35 ( 17) 15—16 holdas : 17 ( 12) 2— 3 holdas 55 ( 22) 16—17 holdas : 10 ( 4) 3— 4 holdas 154 (203) 17—18 holdas : 7 ( 2) 4— 5 holdas 96 ( 90) 18—19 holdas : 6 ( 2) 5— 6 holdas 79 ( 28) 19—20 holdas: 6 ( D 6— 7 holdas 109 (206) 20—21 holdas : 3 ( D 7— 8 holdas 77 ( 71) 21—22 holdas : 4 ( D 8— 9 holdas 35 ( 25) 22—23 holdas : 2 9—10 holdas 51 ( 75) 23—24 holdas : 4 ( D 10—11 holdas 36 ( 23) 25—25,5 holdas : 2 ( 24 hold: D 11—12 holdas 27 ( 9) 27—27,5 holdas : 3 ( 26,5 hold: 1) 12—13 holdas 21 ( 32) 31,5—32 holdas : 2 ( 30 hold: 1) 13—14 holdas 17 ( 18) 32,5 holdas : 1 ( 35 ( 40 hold: hold: 1) 1) Ebben az összeírásban is találkozunk 1 holdon aluli: 600, 900 négyszögöles „földbirtokkal", de a birtokolt földterület felső véglete a korábbinál alábbszállt. Az 1828-as és az 1846-os adatok közti 760 hold különbség nem teszi lehetővé az alaposabb elemzést, de így is szembetűnő az egyes telekhányadokon belüli kiegyenlítődés. A grafikon görbéje ugyan itt is világosan mutatja a nyolcad telkeket, de a végpontok közelebb kerültek egymáshoz, (lásd 4. ábra) A lakosság szántóföldje a fentebb már említett három mezőben nagyjából azonos harmadokra osztva feküdt. Egy tagban csak a legkevesebb földdel rendelkezők szántóját találjuk, de még a 2 2

/

8 holdat is 0,75-0,75—0,75 holdas osztásban. Sőt, 1 hold is előfordult két mezőbe osztva (felső mező, középső mező) a szabad adásvétel eredményeként. A földtulajdonnal Mohács lakossága szabadon rendelkezett, azt szabadon adhatta s vehette. Az adásvételi szerződést azonban a tanácsnak jóvá kellett hagynia. A város eme joga ellen az uradalom 1826-ban támadást intézett, mikor kijelentette: „Ezután minden vétel és eladásról szóló irat az uradalmi megerősítés nélkül nem adható ki." A magisztrátus ebbe természetesen nem egyezett bele: „Ezen új, és mohácsi lakosoknál emberi emlékezettül fogva halhatatlan földes uradalmi reméntelen parancsolat... szabad birtokában és örökre leendő határ földje szabad vétel és eladását szörnyen megsértené." E jogukkal a város lakói továbbra is szabadon éltek tiltakozásuk eredményeként.'

2 A mohácsi szántóföldek a Regnicoláris Conscriptio szerint 2

/

3 részben első, V

3 részben másodosztályúak, s a trágyázás ereje az előbbeni, sík területen 5 évig, az utóbbi, dombos részeken 3 évig hatott. Mindamellett „jelenkori szükségekhez képest megkívántató haszonnal nem mívelhetjük, ellentállván annak püspöki s földes úri