Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

így születhetett meg ez a maga nemében páratlan ítélet, amely a parasztváros győzelmét hozta a nagyhatalmú püspök és az uradalma fölött. A XVlll. század második felében nagyot fejlődött a város. Történetének egyik legmozgalmasabb korszaka zárult le a győzelemmel végződött per, majd a békés megegyezés után. A környező településekkel kezdetben csaknem azonos erejű helység ekkor emelkedett a többi fölé. A gazdasági fellendülés során olyan erő kovácsolódott össze itt, mellyel sikerrel vehették fel a harcot az uradalom ellenében is. Mindezek ellenére azonban Mohács továbbra is mezőváros maradt, a XVlll. század második felében elinduló lendületes fejlődésben megtorpant. A főleg állattenyésztésen alapuló gazdasági ereje a napóleoni háborúk után már nem tudta előrevinni a várost, az ártéri gazdálkodás helyére a korszerű földművelésen alapuló mezőgazdaságnak kellett volna lépnie, ami azonban az árvízvédelmi munkálatok megindulása előtt elképzelhetetlen volt. JEGYZETEK I Erdős/ Ferenc—

Lehmann Antal: Mohács földrajza. Kiadta; A Mohács város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya. Mohács 1974. Pécsi Szikra Nyomda 101. p. - Dezsényi Miklós—híernády Ferenc: A magyar hajózás története. Műszaki Könyvkiadó Budapest. 1967. 35—40. p. 3 A munkálatokat 1775-ben a Budai Vízszabályozási Bizottság végezte. 4 Erdős;—

Lehmann: i. m. 101. p. 5 Horváth Kázmér: Mohács II. József korában. Mohács 1930. A mohácsi II. Lajos Múzeumegyesület kiadása. 13. p. ü Horváth Kázmér: i. m. 15. p. 7 Kismohács ekkor még létezett, ezt az 1773. évi bírói számadás is bizonyítja, melyben a belső tanács egy tagjának kismohácsi kiszállásához két napi költségelszámolással járultak hozzá. BmL. Mohács város bírói számadása 1773. tí Horváth Kázmér: i. m. 7. p. 9 Külsőmohács részletes leírása egy úriszéki tanúkihallgatási jegyzőkönyv egyik tanúhoz feltett kérdésben található meg, igen pontos meghatározással: ,, . . . hogy azon darab föld, ahol most német lakosoknak, vagyis zselléreknek házai építve vannak, melyis kis Mohácsnak hivatatik, Tekintetes Uraság nyomtató kertyei, szénatartó kertyei, füvellő szilvássai, juh aklai, sörtvéllyes udvara, akollya, Residentiája, kertye, vendégfogadója, kasznár, ispán, jáger, és kanász házai, régi Püspöki Plébánia volt háza, ugyanazon harangozó háza, pintér háza, Uraság dinnyés kertye, Vránovics háza vagyon ..." valamint a mohácsiak „szabad legellő mezeje". BmL. Processus LVIV/326 — 1779. Papanek részletesen ír Mohácsról. Leírásában azonban kevés használható adat szerepel. Abba a hibába esik, amibe Moháccsal kapcsolatban csaknem minden szerző. A város leírása helyett, rendkívül terjengősen, a csatáról beszél. Használható adatai közül figyelemreméltó az a megjegyzése, hogy a várost 1785-ben még fal vette körül. Papanek: Geographica descriptio comitatus Baranyaensis... Engel ny. Pécs 1783. 115—137. p. 10 Országos Levéltár: Militärische Beschreibung von Ungarn. Original — Aufnahmskarte von Ungarn. 1782/85. N° XI. II BmL. Fundusok Protocolluma 12 Bm.L. Fundusok Protocolluma — Mohács 1803. 13 Bm.L. Mohács város jegyzőkönyvei 1774. 14 Bm.L. Mohács város számadás-könyvei. 13 Bm.L. Mohács város jegyzőkönyvei 1802. május 2. 630. p. 1,5 Bm.L. Processus LVII/526. 17 Bm.L. Fundusok Protocolluma — Mohács 1803. 18 Bm.L. ua. 19 Lásd: Andrásfalvy Bertalan: A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig I. II. MTA DTI: Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. 315—337 és 153—191. p. 2

" Bm.L. Mohács város jegyzőkönyvei 1783. júl. 13. 171. p. 21 Bm.L. Fundusok Protocolluma Mohács 1803. 1801-ben a Fundusok Protocollumában a következő bejegyzés olvasható: „Liposentsits Luka az Szigeti Kaszálló réttyénél helyheztetett szomszédjának egy olyan darab Kaszállót, melyen