Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

A továbbiakban leírja, hogy az ablaka alatti gödörből a víz néha bokán felül elönti a boltját. Ősszel a pincéjében tócsák állnak a boroshordói alatt. Ha a Tanács nem segít a panaszain, ki kell ürítenie a lakását, mivel a szobáinak a mennyezete megrepedezett és a háza falai süllyednek, mert „ezen erőss motskos víz az fundamentomban nagy kárt okoz." Megemlíti még, hogy a kertje gyümölcseinek nem veheti hasznát, mert lelopják. A befejező részben kéri a „Nemes Várost," hallgassa meg a panaszát, mert, ha nem teszi, kénytelen lesz „főllebb való fórumra" vinni az ügyét. (A ház a mai Sallai utca 20-as sz. telken állt.) Nem találtunk rá adatot, miként rendezték a Mogyorósiné háza körüli állapotokat, csak annyit tudunk, hogy hasonló panaszokat tartalmazó levél azután is érkezett a Tanácshoz. Braun György, a Petrezselyem kúttal szemben lévő fürdő tulajdonosa 1841-ben panaszos levelében kérte a Tanácsot, hogy a „Petrezselyem tsatornyánál éjjeli időben a mosást, melly éjjeli nyugodalmát háborgatja" tiltsák meg. A Tanács döntése szerint a mosást bizonyos időre korlátozni nem lehet, „annak űzésében a lakósok továbbra is meghagyattatnak".

141 A házak falába épített tartályos kutak, mint Mogyorósiné is panaszolta, a falat átnedvesítették. A térképen a Ferencziek utcája 9. számú ház két szobájának a falát is átnedvesítette az oda épített víztartály. A háztulajdonos engedélyt kért, hogy az utcai kapu keleti szegletére helyezhesse a tartályt. A Tanács az áthelyezésbe beleegyezett, de kikötötték: a kiadások a háztulajdonost terhelik, a tartály az utcai fallal egyvonalban legyen.

142 A csatornázás nélküli városban sok panaszt okozott a kutakból kifolyó víz és az udvarokból kicsorgó szennyvíz. A gödrökben összegyűlt víz, mint a Pécsi Figyelő írja: „nyáron sok helyen nagyon is fertőzi a levegőt".

143 Az újság más hangon is írt. 1878-ban „a háztulajdonosok és a közönség" figyelmébe ajánlotta, hogy a mosdóvizet a kertbe öntsék és ne az utcára engedjék. Botrányos állapotnak tartotta, hogy „legelső tereink és utcáinkban a házakból kiömlő mosadék víz mindennemű hulladék tartalmával bűzhödik, míg egy jótékony zápor elmossa".

144 Korábban nagyobb köztisztasági hiányosságokat is meg kellett szüntetni. 1862-ben a Petrezselyem utcában összeírták azokat a háztulajdonosokat, akik „az árnyékszékeket rendellenesen az utcára alkalmazták". A háztulajdonosokat kötelezték: „A rondaság kifolyását megszüntessék. Ha az utcából foglalás történt, az eredeti állapot helyrehozassék".

145 Szépítési szándék nélkül írhatjuk, nemcsak Pécsen voltak ilyen köztisztasági állapotok abban az időben. Még 1904-ben is csak öt városban volt korszerű csatornázás az akkori Magyarországon: Budapesten, Fiumében, Aradon, Győrben és Kolozsváron. A törvényhatósági joggal felruházott városok közül tizenhatban vízvezeték sem volt.

140 Az utcák kövezését Pécsen a 18-ik század végén kezdték el. 1853-ban Pestről kövező mester érkezett, akit először az Irgalmasok utcájának a kikövezésével bíztak meg. Megbízták még a „Kaptza-kötő utsza" kikövezésével is. Ezzel, valószínűleg a mester tudását akarták próbára tenni, mert azoknak a fuvarosoknak, akik ebbe a sáros utcába követ szállítottak, a szerződésen felül 6 forintot fizetett a Tanács. A vízfolyás az utca közepén volt.

117 Az egy évvel később készült „kőpadoltatási" terv szerint először azokat az utcákat kövezték ki, amelyeken a közkutak vize folyt ki a városból.

148 A kutak körüli területet is kiköveztették.

149 A múlt század második felében mind több közkutat építtetett a város a külvárosokban. A belvárosban a módos polgárok magánkutakat építettek az udvarukon, de volt aki a konyhájába is. Az utóbbiak száma különösen a század utolsó negyedében, a tettyei malmok vizének a bevezetése után lett több és több. A belvárosban számos gazdag család tudta már ebben az időben vállalni a néha ezer forintot is meghaladó vízvezeték és kút építés költségeit. A hivatalos iratok sorai közül is ki lehet olvasni, hogy a magánkút birtoklása a jómód és a társadalmi rang szimbóluma is volt. A városba vezetett víz mennyiségének a növekedésével arányosan télen mind több jég