Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kovách Zoltán: Bél Mátyás Janus Pannoniusról

BÉL MÁTYÁS JANUS PANNONIUSRÓL KOVÁCH ZOLTÁN A tudományok szinte minden ága iránt élénken érdeklődő Bél Mátyás (1684—1749)

1 a „historicus patrius" műveinek jelentős része kéziratban maradt fenn. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban megye leírásaira. Ezeknek nagyobb részét 1767-ben Batthyány József kalocsai érsek, a későbbi bíboros, esztergomi érsek (f 1799) az özvegyétől 1600 forinton megvásárolta. A 82 kötetnyi anyag sok kitérővel Esztergomba került

2

, ahol ma is a Főszékesegyházi Könyvtár, az ország egyik legrégibb egyházi könyvtára őrzi. E kéziratos anyagban található „Comitatus Baranyaiensis descriptio" címmel Bél Mátyás eredetijéről Lukafalvi Szarka Ferenc által készített 78 lap terjedelmű, fólió alakú másolat

3

. A kézirat elejére illesztett különálló tartalomjegyzék felirata szerint a Baranya megyei kötetnek eredeti példánya nincs meg („maculatorium hujus tomi nullum exstat"). Bél Mátyás szokása szerint két főrészre osztva tárgyalja anyagát. A második rész, a pars specialis elején a pécsi ,,processus"-sal foglalkozik. Itt közli 62 pécsi püspök nevét rövid életrajzi adatokkal a 29-49. lapokon, Bonipertustól Nesselroth Ferenc Vilmosig. Az utóbbi adat el is dönti a terminus post quem non-t: Bél eredeti kéziratát Nesselroth életében írta meg, tehát 1732 előtt

4

. Mivel a Janus-filológia elvégzendő feladatai közé tartozik a költő utóéletének lehető teljességgel történő felkutatása

5

, erre való tekintettel szeretnénk ezt a rövid, a kéziratban mindössze 34 sornyi — tudomásunk szerint eddig még nem publikált — Bél Mátyás-féle Janus-biográfiát közzétenni: hogyan látja egy barokk-kori tudós Janus Pannonius alakját a 18. sz első felében. Bél Mátyás a tőle megszokott erudicióval mutatja be Pécs költő püspökét. Tömören, csak a lényegre törekedve. Kiemeli latin és görög nyelvtudását, verselőtehetségét. Pannónia Publius Ovidius Naso-}ának (i. é. 43— i. u. 17.) nevezi őt. Itthon végzett tanulmányai után nagybátyja, Vitéz János, a későbbi esztergomi érsek (t 1472. augusztus 9.) segítségével 17 éven át Ferrarában a múzsákkal foglalatoskodik. Mesterei a veronai Guarino (1373—1460), akihez költőnk gyermeki szeretettel ragaszkodott és narni-i Galeotto Marzio (1427—1497), Janus leghívebb barátainak egyike. Hazájába visszatérve Mátyás pécsi püspökké teszi. Az egyházkormányzatban és a politikában egyaránt otthonos. Követként Velencében és a pápánál sikeresen működik. Belekeveredik a Mátyás elleni összeesküvésbe nagybátyjával, Vitéz Jánossal együtt, menekülni kényszerülve fejezi be életét, fiatalon.

6 Bél Mátyás az általa használt történeti források közül hivatkozik Antonio Bonfini-re (1434 k.—1503), Ludovico Tubero-m (1459— 1527) és Czvittinger Dávidra (16767—1743). A pontos idézetekből megállapítható, hogy Bonfini decasainak 1606-os haunai (RMK III. 1027), Tubero commentarjainak 1603-as frankfurti és Czvittinger Specimenjének 171 l-es frankfurtilipcsei kiadását használta. A biográfiai adatokat a költő-püspök verseiből vett idézetekkel illusztrálja. Mindkét kiválasztott idézet a magyarországi elégiákból való. Az első, anyjának, Vitéz Borbálának 1463. december 10-én bekövetkezett halálára írt Threnos de morte Barbaráé matris-ból a 111-112. sor,

7 a másik pedig az 1464. október-novembere táján a Zvornik vára alatti táborozáskor írt De se aegrotante in castris elégia 117—120. sora

8

. Bél Mátyás — amint az elmondottakból kitűnik — kiváló történeti és irodalmi felkészültséggel rajzolt mini-portrét Pécs fiatalon, alig 38 évesen elhunyt költő püspökéről, Janus Pannoniusról (1434. aug. 29. Kesince — 1472. március 27. Medvevár).