Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926

„A Városháza sarkán lévő Arany Sas gyógyszertár a mai napon — augusztus 31-én — eljutott engedélyezésének 132-ik évfordulójához. A török hódoltságot követő korban 1785ig a Szerecsenhez címzett patika egymaga látta el Pécs várost és környékét a szükséges gyógyszerekkel. Miután Pécs 1780-ban szab. kir. városi rangra emelkedett és a törökök kiűzését követő évszázad óta a lakosság száma úgy a városban, mint környékén is tetemesen megszaporodott, napirendre került egy második pécsi gyógyszertár fölállításának kérdése. Sóvári és felsővidéki Széchényi Ferenc gróf, cs. és kir. kamarás, v.b.t.t., Tolna vármegye főispánja, Baranya, Somogy, Verőcze és Szerem vármegyék adminisztrátora, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi megalapítója, aki nagyértékű könyvtárát és gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, volt az 1780-as évek derekán az említett öt vármegyére kiterjedő pécsi kerületnek királyi biztosa. Ő hozzá nyújtott be 1785-ben kérvényt második pécsi gyógyszertár engedélyezésére Franz Antal, az eszéki cs. és kir. tábori gyógyszertárnak 4 év óta szeniora, ki Csehország Bruck helységében született és elméleti s gyakorlati tanulmányainak befejezése után Brünnben, Wabel János Aranykorona patikájában 3 évig, a bécsi tábori laboratóriumban fél évig és Eszéken négy évig működött. A pécsi kerületi kir. biztos a kérvényt érdemleges elintézés végett pártolóan áttette Pécs városához, amely 1785. augusztus 31-én Würth János városbíró, Szeifert József polgármester, Szombathelyi Imre, Járányi György, Meitzer Antal tanácsnokok és Hölbling Ferenc városkapitány részvételével megtartott ülésen Franz Antalt bevette a polgárok közé és megengedte neki, hogy egy második pécsi patikát felállíthasson. Franz elvette Bantler Károly pécsi tekintélyes rézkovács mester Orsolya nevű leányát, 1787-ben azonban, apósának bekövetkezett halála miatt eladta gyógyszertárát nemes Stróbl Zsigmondnak, a Batthyány grófok üszögi és siklósi uradalmi prefektusának. Franz Antal akkor a városi tisztújitáskor tanácsnoki állásra pályázott, de eredménytelenül. Később Nagykanizsán lett ismét patikus. Stróbl Zsigmond urad. jószágigazgató 1793-ban eladta patikáját Knecht Tamás gyógyszerésznek hatezer forint vételárért. A szerződés szavai szerint Stróbl a gyógyszertárt Franz Antaltól hatezer forintnál magasabb áron vette meg, azért Knechttel szemben maga és háznépe részére évi 50 forint értékig ingyen gyógyszereket kötött ki. Knecht András felesége Szaiff Anna volt, Freissinger Ignác dr. városi orvos neje pedig Szaiff Éva, ausztriai jómódú nők. Knecht gyógyszerész 1795-ben, 45 éves korában meghalt, mire özvegyét Platl József gyógyszerész vette nőül. Nejének halála után Platl 1806-ban a patikát Nendtvich Tamás késmárki születésű gyógyszerésznek adta el, ő maga pedig elköltözött Pécsről. Nendtvich Tamás élete fogytáig megtartotta a patikát, de 1848 január 1-től bérbeadta Vilmos nevű fiának, ki azt még apja életében a saját 400 forintos költségén új berendezéssel látta el és az apa halála után a patikát, megállapított becsértékben átvette akként, hogy abból ki kellett fizetnie testvéreinek örököseit. Hogy testvéreit meg ne várakoztassa és őket mihamarabb kielégítse, eladta a gyógyszertárt Gábor Józsefnek 1860-ban, akitől csakhamar Kuncz Nándor gyógyszerész, Held Ferenc pécsi kereskedő veje szerezte meg."

20 Eddig tart Cserkúti beszámolója az Arany Sas előidőiből. Fűzzük hozzá, hogy a fentiek közül Stróbl Zsigmond, nem lévén gyógyszerész, patikáját nem kezelhette, tehát okleveles gyógyszerészt kellett alkalmaznia. A város közgyűlési jegyzőkönyveiben Thomas Knecht szerepel gondnokként, viszont előkerült a Stróbl érából néhány gyógyszerszámla az 1793. évről Carl v. Strobel Apotheker aláírással: Pelikán Úrnak, Cassir Úrnak, Stadtlieutenant Temesváry és Pichler kereskedő Úrnak, Rosás ComitatsKomissar számlája és a városi kórház évi számlája. Ezek szerint Stróbl Zsigmondnak volt gyógyszerész fia vagy hasonnevű rokona, akit Károlynak hívtak s aki Knecht gondnok mellett tevékenykedett a patikában s joga volt a számlákat cégjegyezni. A további kutatás fényt deríthet még erre az érdekes szituációra.