Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926
igazgatását, aki főnöke oldalán addig is provizorként működött. Mikor 1917-ben családi nevét Fónagy-ra magyarosította, már negyedszázadot meghaladó ideje dolgozott a Sipőcz gyógyszertár vezetőjeként. 19 1918. május 22. „Tűz a méreggyárban" címmel arról írt a pécsi sajtó, hogy a Szigeti országúton levő Sipőcz-méreggyárban az előkészített foszfor meggyulladt. A tető is lángot fogott, de a tűzoltók hamar eloltották a tüzet. A kár nem volt jelentős. 2 " A tizedik pécsi gyógyszertár jogának elnyeréséért 1922-ben 13 gyógyszerész folyamodott. Közöttük Fónagy Sándor is, de a város közigazgatási bizottsága a jogosítványt Fridrich Sándornak, az Arany Sas patika gondnokának ítélte. 21 1924-ben meghalt özvegy Sipőcz Istvánné, sz. Fábry Friderika is, 74 éves korában. Gyászolták: Hauserné Sipőcz Frida, a leánya; dr. Jónás Gézáné Häuser Stefánia, az unokája; dr. Jónás Géza gyógyszerész, az unokavő; Stefánia, Géza és Jani a dédunokái. 22 1926-ban Fónagy Sándor eltávozott Pécsről. Itteni házát eladva, Budapest közelében, Alsódabason vásárolt gyógyszertárat. 23 A Szerecsen patikát és annak vezetését dr. Jónás Géza gyógyszerész, néhai Sipőcz István unokavője vette át. A pécsi ópatikában új korszak kezdődött. Több szempontból is. Nemcsak a belső, de a külső körülmények is nagyot változtak azóta, hogy a gyógyszertár elé épült a Takarékpénztár hatalmas épülettömbje 1897-ben és az, hogy a Piac is eltűnt a főtérről az első világháború kezdetén. Mindez döntően befolyásolta a Szerecsen patika forgalmát. Az Apáca utca eleje elcsendesedett és a találékony, merkantil-patikusi szellem már csak pislákolt a gyönyörűen berendezett belvárosi apotéka boltívei alatt. Még egyszer és utoljára megjelenik ugyan a lapban Sipőczék „Rádium-emanátor adagoló készülék" című hirdetése 1909-ben, de a rádiumos ivó- és fürdőkúrák sem hozhatnak „ifjúságot az agg erébe". A lassú sorvadás folyamata megindult. 24 Pécs legrégibb nyilvános polgári gyógyszertára, a Szerecsen, mindvégig egyik rokonszenves fóruma volt Baranya egészségügyének. Tulajdonosait a mecsekalji város szellemi aszszimiláló ereje magába olvasztotta. Az „itt élned halnod kell"-t tetteikkel is példázták és társadalmi téren sem maradtak a város vezető értelmisége mögött. Ezt igazolja az a gavalléros gesztus is, melyről „Képkiállítás a Sipőcz épületben" címmel számol be a korabeli pécsi sajtó: „Sipőcz Istvánné, gyógyszertár tulajdonosnő Csernus Ferenc fiatal pécsi festőművész önálló képkiállítására házának második emeletén egy hatszobás lakosztályt bocsájtott rendelkezésre." 23 Az Arany Sas gyógyszertár ad Auream Aquilam — zum goldenen Adler Alapvető helyreigazítással kell kezdenünk. Mióta a kimutatások, évkönyvek, szakmai naptárak hivatalosan regisztrálják a magyarországi gyógyszertárak alapítási évszámait, a Pécsi Arany Sas gyógyszertár erigálási éveként minden esetben az 1788. esztendő van feltüntetve. így adtuk ezt meg a Baranya megyei Levéltár 1973-as évkönyvében is. De azóta előkerült Cserkúti Adolf levéltáros: „132 éves pécsi patika" című történeti tanulmánya 1917-ből, melyet szóról szóra közlünk, mint perdöntő dokumentumot:
