Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

1 családostól távozott el. Dunaszekcsői Községi Parancsnokság sz. n.) Ezek többsége nyilvánvalóan önkéntes alapon lépett az SS-be. Azért is menekültek el. A jegyzék szerint többen megszöktek (3 fő), többüket a németek elfogták (2 fő), a megszököttek közül 1 fő átszökött a magyar csapatokhoz. Voltak olyanok is, kiktől a közigazgatás mint demokratikus érzelműtől meg akart szabadulni, ezért ezeket kényszerből sorozták be az SS-be. Ezek a következők voltak: Krammer József, Krammer János, Lovescher János (amikor a németek el akarták fogni, az egyik katonát megverte) és Walter István. (BmL, Nemzeti Bizottság Dunaszekcső, 1946. sz. n.) 8 A Nyilaskeresztes Párt tagjainak száma a szigeten 10 fő (Bm. L. Nemzeti Bizottságok, Dunaszekcső 1945. sz. n.) A faluban 2 fő volt. (BmL. Dunaszekcsői Községi Parancsnokság sz. n.) 9 Csanádi Norbert—Nagyváradi Sándor— Winkler László: A magyar repülés története. Bp. Műszaki Könyvkiadó 1974. 204—206. p. 10 BmL. Dunaszekcső nagyközség képviselőtestületi jegyzőkönyve 1944. július 29-i közgyűlés 51/1944. kgy. sz. Augusztus elején (10-e körül) Dunaszekcsőről a Dunába egy szövetséges repülőgép a Szt. Háromságparttól a téglagyárig 7 db aknát dobott le. Ezért szüntették be a kompforgalmat. 11 Éppen a dunaszekcsői Várhegy alatt futott aknára és süllyedt el a Szapáry nevű kerekes hajó. 12 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1427/1944. 13 Csanádi—Nagyváradi— Winkler i. m. 206. p. 14 BmL. Dunaszekcső nagyközség képviselőtestületi jegyzőkönyve 1944. IV. 12. ülése 29/1944. kgy. sz. 15 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1640/1944. 1G BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1980/1944. 17 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1978/1944. 18 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 2948/1944. 19 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1427/1944. 20 Csanádi— Nagyváradi— Winkler i. m. 208. p. E könyvben szerepel a Stauss vontató elleni légitámadás április 12-én Mohácsnál. Itt a Johann Strauss kórházhajóról van szó, a július 2-i támadáskor. Ez tehát két hajó! 21 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 3305/1944. 22 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 436/1944. 23 Dunaszekcsőn 1944. novemberig mindössze 5 menekültet írtak össze. (BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 3544/1944.) 24 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 3259/1944. 25 BmL. Dunaszekcső nagyközség irattára 2692/1944. A lőgyakorlatot irányító SS- Obersturmführer által 11.799. sz. alatt kiadott iraton jelenti be a község vezetőségének. 2G BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 3558/1944. 27 BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 3637/1944. 28 A Kiürítési Kormánybiztos 1944. november 20-án rendelte el Dunaszekcső kiürítését. Ezt azonban a lakosság nem teljesítette. A dunaszekcsői csendőrőrsről 4 csendőr sem hajtotta végre a parancsot, sőt a lakosságot a parancs megtagadására igyekezett rávenni. (BmL. Nemzeti Bizottságok Dunaszekcső 1945. sz. n.) A leventék egy részét kényszerrel vezényelték el. Ezt a tényt egy 1945. május 20-án kelt nyilatkozat bizonyítja. „1943. július 15-én kezdtem meg a működésemet a dunaszekcsői Közélelmezési Nyilvántartásban. Ugyanitt vártam be a felszabadító, győzelmes Vörös Hadsereget. A Vörös hadsereg bevonulása előtt működő magyar Kormány rendelkezésével szembehelyezkedtem, amennyiben a pécsi kiürítési kormánybiztos rendelete értelmében a lakásom azonnal el kellett, hogy hagyjam, ezen rendelkezésnek egyáltalán nem tettem eleget. 1944. november 23-án az ittlévő főjegyző az összes leventét el akarta vitetni Pécsváradra, de mivel hogy egyetlen egy levente sem akart elmenni, így engem és 13 levente társamat a csendőrség útján vitetett el. Mivel hogy én színmagyar szülők gyermeke vagyok, így nem akartam harcolni a nácikkal és két napra rá elszöktem a pécsváradi levente táborból. Dunaszekcsőre értem 1944. november 26-án este 11 órakor, és itt vártam be a felszabadító Vörös Hadsereget. ..." (BmL. Dunaszekcső nagyközség iratai 1945. sz. n.) 29 A kérelem szövege: „Főszolgabíró Úr! Mohács. Tisztelettel kérek engedélyt, hogy 18—19-én Pécsre távozhassam, úgy hogy november 20-án a délutáni vonattal érkezhessem haza. Utazásom részben családi jellegű, másrészről pedig egészségi állapotommal kapcsolatos...." (BmL. Dunaszekcső, nagyközség iratai 3663/1944.) 33 A mai Dunafalva akkor: Alsószállási-tanyák, Középszigeti-tanyák, Felsőszigeti tanyák néven szerepelt. (Helységnévtár 1944. 187. p. 31 BmL. községi krónikák, Dunaszekcső 1972. — kérdőívek.