Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

A gabonajegy árát a minisztérium a 3600/1931. M. E. sz. rendeletével 1931. júliustól 1932. június végéig mázsánként 10 Pengőben állapította meg. Ebből a szelvény ára 6 Pengő, a gabonalevél ára pedig 4 pengő volt. A boletta szempontjából az 5 kg-nál kisebb töredékmennyiséget figyelmen kívül kellett hagyni, az 5 kg, vagy annál nagyobb töredékmennyiséget pedig 10 kg-nak kellett venni. Boletta kísérete nélkül lehetett továbbra is átruházni azt a gabonát, amelyet a mezőgazdák egymás között saját céljukra, a gazdasági munkások és alkalmazottak részére, lelkészek, tanítók, vagy más egyházi és községi alkalmazottak javadalmazására, valamint vámőrlés céljára fordítottak. Nem esett gabonajegy alá az a gabona sem, amelyet a föld bérlője a föld tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének adott át haszonbér fejében, ugyanúgy ha valaki a gabonát állathízlalásra kívánta felhasználni. A 6 pengős boletta szelvény értékét a termelő a községi elöljáróságnál, illetve a városi adóhivatalnál kaphatta meg. Ebből 3 pengőt adófizetésre kellett fordítani, 3 pengőt pedig készpénzben fizetett ki részére a községi elöljáróság (városi adóhivatal). A községi elöljáróságoknak és a városi adóhivataloknak a beváltott gabonajegyszelvények teljes 6 pengős értékét az állam aztán pénzben térítette meg. Az eladott gabonát a 4 pengős gabonalevél végig kísérte kereskedelmi útján. Ha feldolgozatlan állapotban került exportra, a gabonalevél értékét a kiszállító részére a kivitel igazolása és a gabonalevél beszolgáltatása ellenében meg kellett téríteni.

17 Az 1930. évi XXII. tc. 9. §-a rendelkezésének megfelelően létrehozták „a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alap"-oí, amelynek működését meghosszabbították az 1931—32. költségvetési évre is. Az alap bevételei a gabonajegyek eladásából, a liszt forgalmi adóváltságból és a pénzügyminisztérium által az ideutalt egyéb pénzekből folytak be. Az alapból fedezte a minisztérium a gabonajegy (boletta) kezelésével kapcsolatos költségeket. Az alap bevételeinek és kiadásainak központi adminisztrációját a pénzügyminiszteri számvevőség végezte. Ez készítette el a költségvetési év végén az alap évi zárszámadását. Mivel a boletta az egész lakosság körében népszerűtlen volt és nem váltotta be a kormány hozzáfűzött reményeit, a miniszterelnök 1932 elején úgy nyilatkozott, hogy a boletta már igen rövid életű. A bolettarendszer ugyanis sokszor egészen lehetetlen helyzet elé állította a földművelő lakosságot. Egy baranyahídvégi 80 éves idős házaspár még a gabonajegyrendszer bevezetése előtt 100 mázsa búzát kölcsönadott egy fiatal parasztembernek két évi időtartamra. Akölcsönadáskor a búza mázsánkénti ára 20 pengő volt, amikor pedig az adós vissza akarta fizetni, már 16 pengőre esett, s ebből is 10 pengő volt a boletta, amit szintén az idős emberekre akartak hárítani. Tehát búzájukért mázsánként csak 6 pengőt kaptak volna vissza. Ezért a pénzügyminiszterhez fordultak panasszal.

18 A kormány el is határozta 1932 tavaszán, hogy július 1-től felfüggeszti a bolettrendszert. Kiadta a 2470/1932. M. E. sz. rendeletet, miszerint a búzának, rozsnak, kétszeresnek a forgalomba hozatalánál nem kell gabonajegyet váltani. Ezzel kapcsolatban Purgly földművelésügyi miniszter külön is nyilatkozott, hogy a boletta megszüntetésével a kormány előnyt kíván biztosítani az egész mezőgazdaságnak. Korányi pénzügyminiszter pedig a kamatnívót akarta leszorítani. A boletta helyett valamilyen más rendszer bevezetését tartotta kívánatosnak, s valamilyen általános és minden termelési ágra kiterjedő rendelkezéssel akarta megsegíteni az egész mezőgazdaságot a kormány. A gabonajeggyel kapcsolatos ellenszenvet csak fokozta, hogy a budapesti pénzügyigazgatóságon nagyszabású bolettapanama robbant ki. A pénzügyigazgatóság Szalay utcai épületében egy külön kirendeltség foglalkozott a gabonakereskedő cégek bolettáinak beváltásával. A beváltott bolettákat ólmozott zsákokban őrizték. Egy altiszt azonban észrevette, hogy a lezárt zsákokból nagyobb mennyiségű gabonajegy hiányzik. Az ügyészségi