Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről

SEGÉDLETEK BARANYA 16. SZÁZAD-KÖZEPI GAZDASÁGI EREJÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ A dikális összeírásaink számadatait igen változatos módszerekkel igyekeznek az egészen különféle vizsgálódásokkal foglalkozó szerzők tanulmányaik részére hasznosítani. A jelen és az előző dolgozatban publikált összeírásokból most két adónemre összpontosítsuk figyelmünket. Az egyik az egytelkes nemesség hatvanadadója, a másik a jobbágyság rovásadója. A jobbágyságot érintő rováskivetés adóalapja a XVI. század utolsó évtizedéig a porta. Erről igen tetszetős fogalmazásban magyarázza ifj. Szakály Ferenc: "a birtokos tulajdonában lévő ideális gazdasági erőt mutatja... arányaiban jellemezheti a birtokviszonyokat..."( i. m. 9. lap). A portaszám változásáról készített kimutatás értékelésénél azt mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy az 1543-ig készített lajstromainkhoz a szolgabírák és kísérete a falvak bejárásával állapította meg az adóköteles porták számát. Pécs elestét követőleg viszont csak a falusi bírók bavallása alapján történt az adókivetés. Ez nyilván rányomja bélyegét a portaszám alakulására. Mégis nem szabad a falusi bírók bevallása alapján készített lajstromok számadatait pusztán fiktívnek tekintenünk. Az egytelkes nemesekről készített lajstromok kétféle adóalappal készültek. Az egyik az ingó, a másik az ingatlan vagyon. Mindkét adófajta elsősorban az összehasonlítás megfelelő módszerének alkalmazásával nyújt lehetőséget különféle vizsgálódáshoz. A következőkben az egytelkes nemesség vagyoni helyzetéről és a pécsi papság birtokairól mutatok be táblázatos összeállítást Baranya XVI. század-középi gazdasági erejének egyféle vizsgálatára. Az egytelkes nemesek vagyoni differenciáltsága Az előző dolgozatban ugyanezen a címen közölt összeállításban (BH 72: 13—15 lap) Baranya vármegye két járásából összeírt egytelkesek vagyoni helyzetének tanulmányozásához szándékoztam segédletet nyújtani. A táblázatos kimutatáshoz kiegészítésül itt Tolna 1542. évi lajstromából hasonló kimutatást készítettem. Pötrőczi szolgabíró járásának öt falucskájában midössze 14 egytelkest vettek lajstromba. E falvacskák nemesei Baranya egytelkeseihez képest mélyen az átlag alatt koldusszegények. Somogy 1542/1543 évi lajstromában — mint arról már szó volt — az egytelkesek adózása az előzőtől eltérő adóalappal történt. így a két lajstrom nélkülözi az összehasonlítási alapot. Egységes feldolgozásra alkalmatlan. Ugyanis amíg az egy tel keséknek az 1542. évi besztercebányai országgyűlésen megajánlott adója az ingóságaik forintban kifejezett értékébe enged bepillantást, addig a pozsonyi országgyűlés által szabályozott adó alapján az egytelkesek ingatlan (telek) birtokának nagyságáról alkothatunk képet magunknak. Sajnálatos, hogy a minket érdeklő területről nem maradt fenn párhuzamosan a mindkét adózásról készült lajstrom (Baranyáról és Tolnáról csak az 1542-i, Somogyról csak az 1543-i van meg). De még így, az összevetés lehetősége nélkül is az összeírások az egytelkesek gazdasági erejének értékes emlékei. Az 1542. évi pozsonyi decretum (15. tc.) az egytelkes nemesek kezén lévő minden egész telek (intégra sessio) után 50 den. adót ajánl meg. Mivel az 1 tn. birtokában lévő rész-, egész-