Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reform korban (1810—1848)

A Ratio igazi hatását a XIX. század forrásai szemléltetik, amikor az iskolák száma eleinte megközelítette, majd a század közepétől kezdve túlhaladta a 200-t. Sajnálatos, hogy a tankötelezettek számát csak az 1829. évi Visita tüntette föl. Érdekes azonban, hogy már ekkor a kötelezettek több mint a fele járt tényleg iskolába. A lakosság és a tanulók száma Baranya megyében 1829 1848 1855 1896 Lakók 144 817 150 712 189 234 222 814 Tanulók 10 960 17 213 20 270 21 429 7,5 11,4 10,7 9,6 A XVIII. század adatainál el kellett tekintenünk ettől az arányítástól az adatok fogyatékossága miatt. De ugyanezen okból el kellett tekintenünk az 1829. évnél is. Feltűnő a közölt számoknál az 1896. évi csökkent százalék. E jelentés magyarázata az, hogy a kimutatásban nem szerepelnek az ún. „Közös iskola" tanulói, míg a lakók között ott vannak ezek szülei is. Figyelembe véve ezt a körülményt, megállapíthatjuk, hogy átlagban a kat. lakók 10 százaléka járt az iskolába. III. A baranyai iskolaügy általános jellemzése Mária Terézia az iskolák szervezésénél főként a főpapok támogatására számított. A tények azt bizonyítják, hogy megyénk püspökei ezt a támogatást buzgó lélekkel megadták. E vonatkozásban első helyen kell megemlítenünk Klimó György püspököt (1751—1777), aki bár a Ratio előtt élt, nemcsak Pécsett volt a művelődés megindítója, hanem Baranyában is. Pécsett megnyitotta az ország első nyilvános könyvtárát, kétéves filozófiai tanfolyamot szervezett, nyomdát, papírmalmot létesített, lépéseket tett a régi pécsi egyetem visszaállítására. Népoktatási vonalon jellemző: püspöksége elején 1756-ban 72 helyen működött (Pécset nem számítva) 72 tanító. Halála után, 1782-ben 134 községben 141 tanítót talált megyénkben a Visita. Király József püspök (1807—25.) elsősorban a magyar nyelvű tanítást sürgette. Magyaros lelkületére fényt vetnek Vas Gereben írásai (Dixi, stb.) valamint Komáromban a nemes ifjak számára alapított konviktus, melyben húga fia, Jókai Mór is nevelkedett. Eredetileg Pécsett akarta fölállítani ezt a konviktust. Szepesy Ignác (1828—38.) buzgóságára jellemző, hogy 1828. februárjában került Pécsre, 1829-ben végig látogatta egyházmegyéjét, 1830-ban megépítette a liceum számára a mai Egyetemi Könyvtárt, 1831-ben megszervezte a tanítóképző tanfolyamot, 1832-ben megvette az egykori pálos rendházat a filozófiai és jogi kar számára, míg az előbbinek épületébe elhelyezte a Klimó-könyvtárt. Az 1829. évi körútja előtt a következő utasítást adta ki a plébánosoknak: „Minden plébános január és február folyamán, amikor a nép otthonában tartózkodik, látogassa meg az egyes családokat, írja össze az iskolázásra alkalmas gyermekeket és erről küldjön jelentést az egyházmegyei hatóságnak. Sürgetni kell a szülőket, hogy 7—10 éves gyermekeiket, akik otthon úgysem tudnak sokat segíteni, szeptember 1-től május végéig naponként küldjék iskolába. Január és május hónapok végén az addig tanúsított