Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

Cséplőerőmű rajza. között tetemes különbség mutatkozott, ami a hombárokba szállítás idején történő lopásokból eredt. Ezért 1833-tól kezdődően a gabonát nem a cséplés, nyomtatás estéjén szállították a szérűkből a hombárokba, hanem a zsákokat leplombálva csak másnap reggel, napvilágnál.

48 Hombárbeli munkák A gabonanyomtatás utáni kitisztításra a hombárokban került sor. Ilyen kettő volt Bolyban (egy kicsi 4 padlással és egy nagy 7 padlással) és hét a sellyei uradalomban (Sellyén, Tapolcán, Ócsárdon, Kisasszonyfán, Jánosiban, Komlón, Hatvanban). A bólyi hombárnál 7 rosta volt, egy-egy rostához munka idején 3 robotost rendeltek kétkét vagy három-három napra, elsősorban a marhátlan adós jobbágyok és zsellérek közül. Az uradalmi fogságban tartott rabokat rendszeresen dolgoztatták a hombárakban.

49 A gabonarostálás végeztével a fő átmérésre került sor, ami szintén robotban (2—2 napra rendelve) vagy rabok alkalmazásával történt. A hombári munkák eztán az időnkénti átforgatásokból, a tavaszi vetőmag, eladásra szánt vagy eladott gabona elkészítéséből álltak, kiürülés után pedig takarításból, féregtelenítésből. Ahhoz, hogy az uradalmi tisztség idejében elvégeztethesse a mezei munkákat, minden esetben a végzendőkhöz mérten fölös robotost kellett kirendelnie, különben földjei szántatlanok, vetetlenek, betakarítatlanok maradnak. De ha a kirendelt polgár teljes odaadással végzi is teendőit, sem jutott volna a földesúri gazdaság jóval előbbre, mert „valljon a hazánkbéli jobbágyság 9/10 részének vannak-e alkalmatos földművelési szerszámai?"

50 A robottal, dézsmával megnyomorított jobbágy nem volt többre képes! Ne a jobbágyság ellenállásában keressük a gyenge terméseredmények okát. De ugyanígy az uradalmi tisztség kezét is gúzsba-