Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

Talajművelés A majorsági szántók az I. classisba tartoztak ugyan, de hogy ezek termőerejét tartani lehessen, elengedhetetlen a trágyázás, a talajjavítás. Az általunk tárgyalt időszakban kezdett az uradalmi tisztség mind több gondot fordítani erre. A deputátum takarmányból és szalmából eredt trágya kizárólag az uraságé, eladni nem lehetett. A trágyázás kötelessége a kibérlés alkalmával feltételként kezdett szerepelni, az uradalom oly feltétellel adta azokat bérbe, hogy évente kötelesek a felvállalók trágyázni a kapott földet.

20 De még 1840-ben is volt a kövesdi kerületnek olyan földdarabja, „amelyen soha trágya nem volt." A hatvani kerület földjei pedig a kizsarolás, a trágyázatlanság következtében alig-alig teremtek. Leginkább a tavaszi vetemények előtt, késő ősszel és kora tavasszal trágyáztak. Az őszi vetések alá az ugarszántás, ritkán a keverőszántás megkezdése előtt hordták ki a trágyát, amit lehetőség szerint mindjárt le is szántottak. „Gané fog hordatni, éspedig az érett az ugar földekre, az éretlen a gané helyre, a legfrissebb pedig az uradalmi kertbe melegágyaknak"olvashatjuk a februárra kiadott gazdasági rendelések között.1 A trágyaemésztőkön a trágyalét is felfogták, hogy majd felhígítva a lucernaföldek öntözésére fordítsák. Külön emésztőhely hiányában a mezőn rakták össze kazalformában érlelés végett az akiokban, istállókban tél folyamán összegyűlt trágyát. A trágyázás most már rendszeres, menetét nyilvántartották. Megszakítás esetén 3 év múlva folytatták az abbamaradt tábla trágyázását, Kb. 9 évenként került sor ugyanazon földdarab újratrágyázására.

22 Egy holdra 50 kocsival számítottak, mint az ország számos más uradalmában is. E mennyiség első pillanatra túltrágyázásnak tűnhet, de: vajon mekkora mennyiség rejlik egyegy szekér mögött? Pontos utasítással nem találkozunk, azonban ha egybevetjük a széna, homok, gabonaszállítással, akkor azt 3 mázsánál többre nem becsülhetjük. (Azt se feledjük, hogy robotra rendelt szekerekről van szó, amit roskadásig aligha raktak meg!) Az évenként megtrágyázott föld nagyságával az uradalom nem volt megelégedve, pedig az minden lehető erővel folyt pl. 1845-ben is, mégis mindössze 131 holdat sikerült a bólyi kerületnek elvégeznie. De más kerületekben is hasonló a helyzet. A felhasznált robot mértéke is magas. A bólyi kerületben 1846 tavaszán 92 hold trágyázásra 946 napot fordítottak, holdanként csaknem 10'/2 gyalogrobotot s így 1 fuvar naponta kb. ötször fordult. A maradék és míg volt, az órobot nagy részét e munkák végzésére fordíttatta a tisztség. Trágyahordásra a régi adósokat is kötelezte az uradalom, napi 36 X beszámításával.

23 Kellő mennyiségű istállótrágya nem állt mindenkor az uradalom rendelkezésére, ezért más módot is keresett a talajerő biztosítására. így a learatott repceföld gazdag tarlójának halasztásnélküli leszántását sürgette. A sovány, alig vagy még egyáltalán nem trágyázott földekbe rendszeresen vetettek hajdinát zöldtrágyául.

24 A sellyei kerületben ,,a trágya hiánya miatt elsoványodott majorsági földek javítására, a kiszáradt berkekből az ott nagy mennyiségben található moor föld" felhasználását rendelte el a tisztség. 1834 novemberétől a következő év márciusának közepéig 24 484 szekérrel hordtak ki ebből.

25 A magyarpeterdi kerületben állati trágya pótlására a leendő lucernaföldre „két hüvelyknyi vastagságra" márgát terítettek s aztán alászántották. A kövesdi kerületben szintén hordtak „porhanyós trágyával keverve" márgát a lucernaföldre.

28 A trágyázást követő szántásnak igen nagy jelentőséget tulajdonított Strázsay director. 1832. szept. 18-i főtiszti rendelésében hangsúlyozta, hogy a legfontosabb és legsürgősebb mezei munkák közt is „legfőbb tekéntetet érdemel a szántás, melynek annak idejében megesett végbenhajtásától függ leginkább a gazdagabb vagy silányabb aratás. .. . Minden más