Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

melyeket az illető jobbágyok, polgári telkükhöz képest, három negyed részben a hat nyári holnapokban kiszolgálni tartoznak, a sürgős mezei munka idején — kivévén a szántást — még ez tart minden héten kettőztethessék. — Miután eként a három panaszló jobbágy, kik egyenként 3/4 polgári telket bírnak, a hat nyári holnapok alatt egyenként 60 3/4 — és így hetenként 2 4/8 — kettőztetve pedig öt napi kézi robotot szolgálni tartoznak, tellyes és törvényes hatalmában állott a Földes uradalomnak, hogy a kövesdi kerületi ispánja által 6, 5 1/2 kézi roboth kiszolgálását megkívánhassa."

15 Ennek ellenére Strázsay az uradalom érdeke szempontjából szeretett volna elkerülni minden nézeteltérést a jobbágyokkal. „Okos méltányosság és az uradalom valódi haszna kívánja, hogy néhány csekélyebb elhanyagolásokért szigorúan ne büntessenek most a jobbágyok" — írta a sellyei tiszttartónak.

16 A viszony romlása nem is a jobbágyokon múlott. Lássuk a következő esetet! Strázsay 1842. jún. 3-án Hölczl sellyei tiszttartóhoz írt levelében arról tesz említést, hogy a sellyei, oszrói és vertikei jobbágyok közül huszonketten egész évi tartozásaikon felül 52 5/8 napot feleslegül szolgáltak. „Ezen feleslegeléssel megszegte a Földes Uradalom az Úrbéri törvényeket és elegendő indító okot adott az illető polgároknak alapos panaszokra, melyeket is hogy elmellőzhessük és a történtek megorvoslásával a jövendőt elrendezhessük... kifizetendők lesznek." Alig 3 hét múlva, jún. 2l-én a vertikei jobbágyok arról értesítik az uradalmat, hogy az egész község egy bizonyos napon, minden gazda egy-egy nap „minden jutalom nélkül ő Méltóságánál aratni fog."(!)

17 E próbálkozások azonban csak ideig-óráig, pillanatnyilag orvosolták a bajokat. Gyökeresebb változtatásokra lett volna szükség. (A napszám alkalmazása sem a magasabbrendű munka felismeréséből eredt mindig, hanem a robot megkímélése céljából.) Az viszont a földesúri jog csorbulását jelentette volna. Márpedig mindent inkább, csak azt ne! Szántóföldi gazdálkodás Az 1847-es birtokleírás 27001/2 hold allodiális szántóföldről tesz említést a bólyi uradalomban ,de ebből a ténylegesen művelt földterület 23951/2 — 2397 hold. E földek zömükben a juhászati központok környékén voltak, éspedig: a bólyi kerületben az Aglája majornál Békásban 1010 hold, a Gyökér kertben 65 hold A gyulai kerületben a gyulai Mária majornál 385 hold, A magyarpeterdi kerület Lajos majorjánál 225 hold a lothárdi határban 66 hold Trinitás pusztán 50 1/2 hold A kövesdi kerületben az Iványi major körül 600 hold A sellyei uradalom sellyei kerületében a sellyei, oszrói, kiscsányi, nagycsányi, kápolnai, zalátai, endesi határban 11296/8 h Az ócsárdi kerület ócsárdi, kisasszonyfai, gilvánfai határában: 741 7/8 h A tapolcai kerületben a tapolcai, nagyfalui, nagytótfalui határban összesen: 289 h A jánosi kerületben a Jánosi pusztán és Komlón : 147 h A hatvani kerületben 376 3/4 h hold volt allodiális szántóföld. Ezek mindegyike az I. osztályba tartozott, de értékük különböző. A bólyi uradalom földjei igen olcsó árszabás szerint is 60, a sellyei kerületé 40, a jánosi 50, a hatvani, ócsárdi, tapolcai földek 30 ezüstforint becsű áron szerepeltek.

18 A háromnyomásos rendszert, az őszi-tavaszi-ugar földeknek egymást váltó rendszerét alkalmazta mind a bólyi, mind a sellyei uradalom. E hagyományos rendszeren a takarmánynövények és részben a kapások termelésével módosítás történt A tavasziak után a parlagba