Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban

A REFORMKORI PÉCS ÁBRÁZOLÁSA A KORABELI IRODALOMBAN KISS GÉZA Az alábbi oldalakon egykor Pécsett s Baranyában élt emberek vallanak a megye székhelyéről, a „Péts nevezetű szabad királyi városról"

1 Társadalmi helyzet, műveltség, írói talentum tekintetében helyenként poláris távolság is feszülhet közöttük, de valamennyien ezen a földön éltek s azért vállalták az írás nemegyszer hálátlan s gyötrelmes munkáját, mert Magda Pállal, a patrióta statisztikussal vallották: ,,.. .tsak a' magát, erejét s' Hazáját esmérő Nemzet jobbíthatja meg állapotát, öregbítheti fényét, dicsőségét, boldogságát, hatalmát; tsak a Hazáját jól esmérő Magyar szeretheti azt okosan... és Állandóul;"

2 Javítani, boldogítani akartak tehát, s ha helyi vonatkozású írásaikban nem is fogalmazták meg Magdához hasonló pontossággal céljaikat, ők is szerették volna elérni, hogy legyen ,,.. .a' Magyar Nemzetnek annyi lelki és testi ereje, ... hogy az Európai Szabad és Független nemzetek közt... méltósággal megtarthatja a' rangját, s' önnön maga által boldog is lehet."

3 Benne volt a korban, a polgári átalakulás útjára induló haza levegőjében az őszinte kritika erejébe vetett hit is, amely nemzeti kincseink értékének tudatával párosulva az író fogalmazási készségtől s temperamentumától függően mindig azt vallotta, hogy ,,A' hazának ... fénye meg nem homályosítathatik az által, hogyha... fogyatkozásaira és hibáira figyelmetessé tétettetik Nemzetünk."

1 Ezt a megyénket is elárasztó jobbító szándékot természetesebbnek vesszük, ha egy pillanatra feidézzük a reformkort megelőző korszak sérelmeit, amikor „Királyi biztosok küldettek ki, kik a Megyék házait meglepték ... a' Tanátskozások szabadságát elnyomták, a' Hiteles Levéltárakra tették kezeiket, a' Törvényhatóságok Jegyzőkönyveit pedig, mellyekbe a' szenvedett törvénytelenségek a késő Maradék tudományaira is megírattak... megtsonkították.. .

5 Azután lefutottak a sérelmek is, s míg a Baranya Vármegye Közgyűlése azt az utasítást adta a „Követ Uraknak", hogy „többi társaikkal egybevetett vállakkal eszközöljék, hogy... a' Magyar Nyelv Országos Nyelv legyen, a' Törvények is magyarul kinyomassanak"

6

, addig (s már ezt megelőzően is) kezdtek jelentkezni az országos folyóiratok szerkesztőségeiben a baranyai vonatkozású cikkek, tanulmányok s a negyvenes évek derekára önálló kötetek is napvilágot láttak. — A gazdag kortársai irodalomból most csak azokat a lapokat vesszük kézbe, amelyek Pécsre vonatkozóan tartalmaznak hasznos közléseket. A pécsi panoráma Üssük fel elsőnek Fényes Elek Geográfiai Szótárát a Pécs címszónál ! „E város fővárosa lévén Baranyának, ez okból székhelye a megyei főnöknek és a megyei törvényszéknek"

7 Arról is a Geográfiai Szótár tudósít, hogy Pécs ,,... igen régi, nevezetes, királyi város... a szőlőtőkékkel, gesztenyés, bikkes és tölgyes erdőkkel koszorúzott Mecsekhegy déli oldalában, felette szép és regényes vidéken."

8 Ilyen regényesnek írja le, mintegy madártávlatból Pécs fekvését Strázsay is: „.. .fölötte büszke méltósággal emeli a' Mecsek agg' bükkel árnyékolt homlokát, s messzi kiterjesztvén gazdag termésű szőlőkkel borított karjait, tiszteletre méltó tekintet ad a városnak."

9 A város szépsége már a XVIII. sz. végén magával ragadta a falai közé látogatott Hofmannsegg grófot. „Ez egy középnagyságú város gyönyörű vidéken — írja — a legszebbek egyikén, aminőket Magyarországon láttam, egy hegy lábánál fekszik, körös-körül a legszebb változatban szőlőhegyek és mezők, szép sziklapatakok és csermelyek. „A hízelgő leírás után még egyetlen lakonikus mondat: „A bor tűrhető, a víz jó, a gyümölcs pedig temérdek."'

0