Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez

Magyar nyelvtörténeti szótárával nem volt sikere, ezért — még két nyelvészeti dolgozat megjelenése után — végleg a történelem felé fordult. Első történeti előadása 1866. június 4-én hangzott el az Akadémia ülésén.

8 Elsősorban középkori magyar történelemmel foglalkozott. Bejárta az ország köz- és magánlevéltárait, középkori oklevelek után kutatott, azok hitelességét vizsgálta. A Századokban és a Magyar Történeti Problémákban megjelent cikkeivel igazolni igyekezett, hogy I. István születési éve 975.,

9 Péter nem Orseolo Ottó fia, az első esztergomi érsek Asztrik Anasztáz stb. Egy olyan kútfőgyűjteményt akart összeállítani, amely a középkori krónikákat, legendákat, törvényeket és egyéb forrásokat ölelné föl a fennmaradt kódexek kritikai egybevetésének fölhasználásával. ,,Históriáé Hungaricae fontes domestici" c. művét egész európai használatra tervezte. Mátyás Flórián érdekes és sokszínű egyéniség volt, tele ellentmondásokkal, furcsaságokkal. Tudományát autodidakta módon művelte, s elérte, hogy 1898-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Székfoglaló értekezése 1898. április 24-én hangzott el.

10 Igen zárkózott volt, kerülte az embereket, a hangos társaságot — olyannyira, hogy veszprémi tartózkodása idején bankóhamisítás gyanújába keveredett. Pécsett az egész város tudta, hogy hozzá bejutni igen nehéz. 1898-ban könnyebb betegségen esett át; nyolcvan éves volt, és sokat gondolt a halálra, végrendeletet készített. Kevés vagyona haszonélvezetét Rózsa nevű húgára, házvezetőnőjére Laki Annára és Mariska nevű fogadott lányára hagyta. Haláluk után a pécsi Matessaféle árvaház volt az örökös. Akaratos ember volt. Elvárta, hogy mindenben az ő kívánsága teljesüljön. 1904. márciusában ismét beteg lett. Amikor Troli Ferenc, a pécsi káptalan nagyprépostja meglátogatta, a beteg tudós azt mondta: „Halálom idejéről én rendezkedem, áldozócsütörtök ünnepén halok meg." 1904. április 2-án, nagyszombaton halt meg.

10a Mátyás Flórián fiatal korának sokirányú kapkodása után szinte kizárólag a tudományoknak élt. Nem törődött a világ eseményeivel. Általában a régmúlt dolgok iránt érdeklődött. Míg nyelvészkedéssel foglalkozott, a magyar nyelv múltja kötötte le érdeklődését, amikor áttért a történettudomány művelésére, megint csak az évszázadokkal ezelőtt letűnt világ eseményei ragadták magukkal tudós fantáziáját. Bár maga is érdekes korban élt, jegyzetei között mégis alig találunk saját korára utaló megjegyzéseket, kivéve: „Szabad királyi Pécs várassanak régiebb története a Magyarok bejöveteléig''''

11 c. munkáját. Sajnos kéziratait nagyon ritkán látta el dátummal, így az alább felsorolt értekezései nem kronológiai, hanem tematikai sorrendet követnek. A helyenként mégis megállapítható időpontok az Akadémián elhangzott előadás, vagy a kiadás dátumát jelzik. Első munkája 1855-ben a „Magyar Nyelvészet" c. folyóiratban jelent meg „Magyar-árja nyelvhasonlatok'''' címmel.

12 Akadémiai levelező taggá választása után tartott székfoglaló értekezésének címe: ,,A hasonlító nyelvészetről, tekintettel a magyar nyelv ékirati fontosságára", 1859. július 7-én hangzott el.

13 A múlt század nagy nyelvészeti vitájában — a magyar-finn nyelvrokonság kérdésében — Mátyás Flórián tévesen a magyar-árja rokonság mellett foglalt állást. Véleménye szemben állt Hunfalvi Pál állításával. E vita eredményeként születtek meg a „Magyar-árja nyelvhasonlatok", ,,A magyar nyelv finnitési törekvések ellenében"

1

* és az „Észrevételek finnező véleményre. A magyar ősvallásról, nyelvészeti viták és újabb magyar-árja nyelvhasonlatok"

15 c. munkái. Gimnáziumi tanár korában jelent meg három füzetben „Magyar nyelvtudománv" c. munkája.

18 Bevezetőjében nyomatékosan hívta föl a figyelmet a helyes magyar beszéd és