Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez

ADATOK MÁTYÁS FLÓRIÁN ÉLETÉHEZ, NYELVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETÍRÓI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZILÁGYI ERZSÉBET Mátyás Flórián 1818. május 3-án született az erdélyi Felső-Detrehemben, Aranyos-Torda vármegyében. 1 Elemi iskoláit és a gimnázium legalsóbb osztályait Kolozsvárott végezte. Tizenegy éves korában szüleitől elbúcsúzott és Magyarországra költözött. Ez már második magyarországi útja, először kilenc éves korában járt a Tiszántúlon gyalogosan. Folytatta félbeszakított gimnáziumi tanulását Keszthelyen, Kantán majd Nagy-Szeben­ben, Eszéken és Pécsett. Kelemen József pécsi kanonok fölismerte képességeit és támogatást nyújtott neki. Nyugtalan természetű volt. Tizenhat éves korában, 1834-ben már Zárában (Zadar) tanult, majd ugyanezen év augusztusában Olaszország felé vette útját. Megpróbált Páduába menni, de a határon nem engedték át. Csak 1835-ben sikerült (hosszas vándorlás után) ide eljutnia. Gyalog tette meg a sok száz kilométernyi utat. Pénze alig volt, ezért — ugyanúgy mint kisebb korában — munkát vállalt. Egy-két hétig, hónapig dolgozott, amíg a következő útszakasz megtételéhez elegendő pénz állt rendelkezésére, aztán továbbindult. Téglahordó volt, időnként szabó-, varga-, borbély-, festőinasként, továbbá kertészlegényként próbált megélni. Közben tanult; tizennyolc éves korára megtanult olaszul, franciául, németül, továbbá latinul és görögül is. 1838. március 20-án és augusztus 7-én újabb bizonyítványokat állítottak ki számára Zárá­ban. A tantárgyak: teológia, filozófia, latin nyelv, alapfokú matematika és fizika. A tanárok véleménye szerint mindenből „molto diligente" — kiválóan szorgalmas — eredményt ért el. Verseket fordított, Anakreont, Sapphot és Petrarcát. Ugyanez év augusztusában újra útnak indult és Ragusába (Dubrovnik) ment. Belépett a piaristák közé és a rend gimnáziumában tanított. Nevét Zephyrinusra változtatta. A novitius-mester, a magyar származású Bend­rovits János pártfogásba vette, de neki nem volt maradása. Egy év múlva fölkerekedett és egyévi bolyongás után Pécsre érkezett. Beiratkozott a jogi karra. Utolsó fennmaradt bizo­nyítványa 1841. október 10-én kelt. Diplomáját 1842. szeptember 26-án állították ki. 2 A jogi tanulmányok elvégzése után ügyvédként dolgozott. Az 1843—44. évi pozsonyi országgyűlé­sen Kelemen József kanonok kíséretében találjuk. 1844-ben feleségül vette Hamulyák Antalné, sz. Vendericzky Alojzát, egy négygyermekes özvegyet. 3 Nemsokkal ezután a jogtudománynak is hátat fordított. Vidékre költözött. Házitanító lett a Somogy megyei Gombán Forgách gróféknál, majd a Vas megyei Borgátán a Skerlecz-, a baranyai Gödrén a Siskovits-családnál. Nemcsak tanított, hanem ő maga is tanult szanszk­ritul és perzsául. 1 Mivel ekkor már kilenc nyelvet ismert, érdeklődése a nyelvészet felé fordult. 1855-ben jelent meg első tudományos dolgozata a Magyar Nyelvészet c. folyóiratban. 5 Három év múlva megválasztották az MTA levelező tagjának. Székfoglaló értekezését 1859. július 7-én tartotta. 3 1860-ban a pécsi főgimnázium tanára, 1861. január 7-től március 10-ig Baranya megye első aljegyzője, sőt 1862. május l-ig kinevezett törvényszéki bíró is. 7 Mindez nem akadályoz­ta, hogy nyelvészettel is foglalkozzék. 1863. március 30-án előadást tartott az Akadémián, majd a Magyar nyelvtörténeti szótár megjelentetésén dolgozott. 1865-ben az Akadémia felajánlotta számára a másodkönyvtárnoki állást, de nem fogadta el. 1866-ban Budára költözött és folytatta nyelvtörténeti tanulmányait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom