Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926

festvény, mely felhevíteni hivatott a szunnyadó férfierőt. Ős szíriai előirat bizonyára és drága mulatság, hiszen gyömbért, borsokat, szegfűszeget, fahéjt, tengeri gyíkot (Stincus marinust), kőrisbogarat, hódpézsmát, vaníliát és egyéb izgató matériát tartalmazó szeszes fluidum, amit cseppenként adagoltak. A „Tinctura antisiphylitika Besnardi" opiummal, borkővel és fahéjjal készített alkoholos kivonat, a „Tinctura praeservativa" mézzel készült, lekvárt is tartalmazó szeszes ellenszer, hashajtóval és 11 féle gyomorregulázó anyaggal, az emésztés zavarainál. Említsük a veszett kutya harapása elleni ital-receptet, a „Potio antilissa contra morsum rapidi Canis"-t, amelyben a májusi skarabeusztól (kőrisbogártól) a kámforig minden valamirevaló medicina megtalálható az ecetes, lúgos és szeszes oldatok keverékében. Szájon át, belsőleg kellett fogyasztani. Végül jegyezzük ide a Szerecsen patika slágerét, az ürmösbor készítésére szolgáló szárított növényi keveréket, melyből a Sipőcz manuális két különböző előiratot is közöl. Az egyik spéciesz a reprezentatív Czindery-ürmös, a „Species pro vino Absynthico Czinderyana", melynek tízféle drogja (Herba centaurii, Herba cardui benedicti, Fol. menthae crispae, Cort. Citri, Cort. Aurantii, Sem. Amomi, Caryophylli, Cort. Cassiae, Cort. Canellae és Cassiae Caryophylli) azonban a névadó fehér üröm, az Absinthii herba füvét nélkülözte! Ettől függetlenül a Sipőcz gyógyszertár fenti keverékkel készült „Czindery ürmösborával" dicsérő oklevelet nyert az 1867 októberében megrendezett Pécsi Terménykiállításon.

7 A másik ürmösbor-species a nagyközönség kedvenc keveréke volt és ez lett méltán híres mára Hölblingek idején. (Kézenfekvőnek látszik, hogy a Hölbling-előirat került át Sipőczék kézikönyvébe.) Ez a második ürmösbor fűkeverék a „Species pro vino Absynthico" néven található a könyvecskében. 26 fele növényi anyag sorában itt már kétféle: fehér és fekete ürömfű is szerepel a recepten, kevés bodzavirág és aránylag sok rózsaszirom társaságában.

8 De térjünk vissza Sipőcz Ferenchez, aki Komáromban született, mint Sipőcz István ügyvéd fia. Neje Trautmann Eleonóra volt s ettől Pesten, a Ferencvárosban született Sipőcz István, aki atyjának, Ferencnek a patikában utódja lett. Sipőcz Ferenc sebész és gyógyszerésznek második felesége, szül. Kiszter Rozina, 45 éves korában halt meg Pécsett, 1858-ban, egy Lajos nevű nyolcéves fiú és egy Mária Anna nevű hatéves leány hátrahagyásával. Ekkor Sipőcz Ferenc 1860-ban Scheibl Antal pécsi szabómester özvegyét, szül. Daempf Katalint vette el, Daempf Sebestyén pécsi fazekasmester és neje, Tróner Alojzia leányát, akivel Scheibl Antal első feleségének, Schurm Teréznek elhunyta után kötött házasságot. Sipőcz Ferencnek már említett István fia, a gyógyszertár későbbi tulajdonosa, Pécs város hosszú időn át volt tiszti főügyészének : nemes Fábry Ferencnek unokáját, Fábry Otmár ügyvédnek leányát, Fridát vette feleségül.

9 Sipőcz Ferenc 1867-ben halt meg. S mit tudunk Sipőcz Istvánról ? Kezdjük halálával, mely alkalomból a helyi újság nekrológot közöl : „1897. december 15-én fényes társaság gyűlt egybe Sipőcz István pécsi gyógyszertáros új, palotaszerü épületében, az Apáca-utca l-es számú házban, hogy részt vegyen az ország talán legdíszesebb új gyógyszertárának fölavatásán, egyszersmind ezen gyógyszertár fönnállásának 200 éves jubileumán. Mert Sipőcz, aki a gyógytárt már édesatyjától örökölte, okmányilag be tudta igazolni, hogy ezen gyógyszertár tényleg kétszáz éves. Joannes Baptista Seitz, artis pharmakopoea et civitatis Quinque Eccleciensis Apothecarum alapította, aki a württembergi seregekkel az 1600-as évek végén jött Pécsre. Seitzről saját családtagjaira, majd Wernischek Györgyre, végül Hölbling János Györgyre szállt, akinek két utódja vette át a gyógyszertárt, mely e század közepén jutott Sipőcz Ferenc birtokába, most már boldogult Sipőcz István néhai atyjára. 1867-ben pedig az ő halála után Sipőcz Istvánra, ki azt 32 éven át vezette, öregbítette a gyógyszertár hírnevét, de olyan gyógyszert mégsem készíthetett, mely képes lett volna