Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

H IRA L y - u 10. ábra csak az egyik kifolyója maradt, az utcán, a másik a háztulajdonos szükségletét elégítette ki. 1864-ben a Tanács Piribauer (Biribauer) Józsefre, a ház akkori tulajdonosára is kivetette a vízdíjat. Piribauer a vízdíj elengedését kérte.0- Leírta hogy a „Volmut" (Wolhmuth)-féle házat úgy vette, hogy a közkút már annak a sarkán állt. A házát ellátó cső a tartály falában három lábbal magasabban volt, mint az utcai közkútra szolgáló. Nappal az egész „Nagy utza" erre a közkútra járt, még a mai Színház-téren álló Katona Kórház is. Házanépe vizet csak éjjel tudott nyerni a kútból, mert nappal felesleg, a nagy forgalom miatt, nem volt. Kérelmének az indoklására ugyanazokat a panaszokat hozta fel, amelyeket közel száz évvel korábban Mogyorósiné is leírt. Piribauer pékmester indokait csak részben fogadták el, mert mint írják: „.. .az évi vízbér felével megrovandó". A Fő utcai-kút a Mór utcai vízvezetéken át tettyei vizet kapott. Elfolyó vize a szomszéd ház törökkori medencés kútja közvetítésével a Gábor utcán lefektetett vízvezetéken át a Nepomuk utcára folyott, onnan szabad vízfolyásként jutott ki az Országút (Rákóczi út) alatti térségbe. A múlt század második felében a felesleges vizével az egymás után kötött magánkutak több láncolatát táplálta a mai Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út közötti területen. 1892. évi bizottsági döntés után bontották le. Hadapród Iskola vízvezetéke. Az új vízvezetékrendszer kiépítése után létesítették, azért nem említettük korábban. 1898. október 6-án kötött szerződést a város a „Hadapród Iskoláig fektetendő vízvezeték" elkészítésére a Rupprecht testvérek pécsi céggel. A szerződés szerint a Rókus-forrás vizét vezették le olyan vascső vezetéken, amely kibírt 10 percig 10 atm. nyomást. Egy későbbi adat szerint a Csoronikai forrás látta el vízzel a Hadapród Iskolát.

203 A vízvezetéket tápláló forrás kérdését nem tudtuk eldönteni. Az 1898. évi tífuszjárvány idején elrendelték a Szigeti külváros fertőzött tartályos kútjainak a lebontását. A rendeletet végrehajtó bizottságnak meghagyták, hogy a Hadapród Isko-