Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története
ták le. A Közegészségügyi Bizottság ülésén a Szigeti külváros északnyugati részén támadt tífuszjárvány miatt ekkor rendelték el a fertőzött ciszternák lebontását. 164 Néhány közkút átvészelte a 90-es éveket is. Az egyes kutakról összegyűjtött adatok ismertetésekor megemlítjük ezek további sorsát is. A közkutakat az ismertetés során betűrend szerint tárgyaljuk. Azon a nevükön soroljuk be őket, amelyet a legtöbbször említenek a feljegyzések, vagy — ritkább esetben — amelyik nevük egyáltalán fennmaradt. A feljegyzésekben ritkábban szereplő nevüket zárójelben írjuk. Ágoston téri kút. (Budai külvárosi templom előtti kút, 1853.) A költségvetését Ripperger György kútmester és Gianone Ferenc kőfaragó mester adták be a városnak 1846-ban. A tervrajzát Gianone készítette (5. ábra). A kút 1853-ban készült el. A környékben lakók által felajánlott pénzt Pucher Gusztáv budai külvárosi plébános gyűjtötte össze. Pucher a pénzről szóló jegyzéket bemutatta a Gazdasági Választmánynak. 155 A 149 forint 30 krajcárt a Tanács kérte ki. Ugyanazon az ülésen mutatta be Gianone János (!) kőfaragó mester a költségvetését, mely 625 forintot tett ki. Ripperger 50 db vascsövet vett be az első költségvetésébe (á 8 forint). Tervét valószínűleg módosították, mert az Ágoston-téri kútért csak 92 forintot kapott. Lukrits mérnök még így is „nehezményezte" a jegyzék néhány tételét; javasolta, hogy a későbbi kútépítések előtt gondosabban mérjék fel és alkudják ki a munkát. 1GG Ugyanezen az ülésen Pucher plébános kérte, hogy a Nepomuki Szent János szobrát helyezzék el az Ágoston templom egyik üres vakablakába, a homlokzaton. Ez a szobor évszázadok óta a kút helyén állt, az eredeti tervtől eltérően nem tették a kifolyó oszlopa tetejére. A plébános kérte még, hogy a templom másik oldali vakablakába készíttesse el a város Szent Ágoston szobrát. A kérést elfogadták, a Szent János szobrot is restauráltatták. A munkával Gianone kőfaragót bízták meg. Mindkét szobor ma is a templom homlokzatán látható, az idő által megviselt állapotban. A kútból kifolyó víz az úttestet még az építés évében megrongálta, a gödröket be kellett temetni. 167 Az Ágoston téri kút a vizét a Tettyéről kapta, a Czenger kaszárnya elosztó tartályán keresztül. Az 1890—91. évi tífusz járvány idején a Tettyéről a kaszárnyai elosztóhoz vezető csöveket ki kellett cserélni. A lezárás után az Ágoston téri kútban nem volt víz. 168 Ugyanakkor az Ágoston téri kút vezetékét is kicserélték. 16 '-' 1892-ben nem említik a meghagyandó kutak között. 84 A kutat az 1865. évi kataszteri térkép (a továbbiakban: 1865. k. tkp.) a 6. ábrán jelölt helyen ábrázolja. Balokányi-forrás (Fons ad Balokana, 1777). 1777-ben 500 téglát utaltak ki az építésére. 170 Minden adat szerint a Balokányi-tavat (Balokan tava, 1845) ez a forrás táplálta. (7. ábra) 1892-ben a meghagyandó kutak között említik. 1897-ben átmenetileg elzárták a lakosság elől, mert a vize a tífuszt terjesztette. Bálicsi-források közül Lukrits mérnök többet megjelöl a 2. sz. térképén, amelyet a magánkutak ismertetésénél szándékozunk közölni, későbbi tanulmányunkban. 1836-ban Tailsbauer (Teilsbauer) Antal szőlőjéből vezettek vizet a rókusi vezetékbe.1852-ben Savary Mátyás udvarában találtak 9 láb mély, jó forrást. Savary a forrást átengedte a városnak és 25 forint kárpótlást kapott. 171 1898-ban is kerestek vizet Bálicsban, mégpedig éppen Hirschfeld Sámuel sörgyáros kertjében. A fúrást a polgármester és a Tanács hozzájárulásával végezték. A szomszédos, 3595 tkv-i sz., a tkvi. betétben 4446 hrsz-ú telek tulajdonosai panaszt tettek a Tanácsnál, mert féltették a vízdús forrásaikat. A tanácsi jegyzőkönyv szerint (1899. szeptember 14.) a kormány által kiküldött bizottság (!) szakértői jelölték ki pótfúrásra Hirschfeld kertjét, a tulajdonos csak rábeszélésre egyezett abba bele. Az is kiderült a vizsgálat során, hogy Hirschfeld a fúrás után a gyárába vezethette volna a vizet sörfőzés és jéggyártás céljából. A rendőrkapitány 1899/854 sz. határozata ezt úgy engedte
