Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

XIV. Lajos idejében.) A pécsi városi képviselők 1844-ben egy szivattyús kút építéséhez is vascsöveket ajánlottak.

102 A kútmester, aki egyben ács is volt, a saját fakürtőit jobbnak tartotta.

103 A képviselők élesen utasították el a kútmester javaslatát: „Ha vascső Pécsen még nincs is, van Bécsben, Pesten, és Becsén". Ezeken át is jó vizet húznak és olcsóbbak.

104 1853-ban Jaeger Jánostól vásároltak „vas vízi kürtőket". 1863-ra már jelentkeztek a vascsövek hibái: az átmérőjük kicsi volt, eldugultak, megrozsdásodtak. Elrendelték, hogy helyükre új agyagcsövet tegyenek, és ezek égetésére a városi téglaházba gépet szerezzenek be.

105 Vascsöveket azonban később is fektettek le. Ennek az okát nemcsak a vas minőségének és az öntési technológiának a javításában kell keresnünk, hanem a vas csővezeték számos ismert előnyös tulajdonságában is a cserépcsövekkel szemben. A csövek fektetése előtt mérnökök jelölték ki a vezeték helyét. Beadott vízvezeték tervekre a múlt század második felében már gyakran hivatkoztak. Ilyen rajzot a levéltári anyagban a Novák-féle terven kívül nem találtunk. Lukrits városi mérnök 1857-ben a Széchenyi téri kutak felesleges vizének az elvezetésére föld alatti csatornát tervezett. A rajzokat a 1. ábrán mutatjuk be. Feltételezhető, hogy a vízvezeték-tervek is hasonlóak voltak. A számlák tanúsága szerint a csövek fektetését, oltott mésszel tömítését, habarcs- és tégla burokba ágyazását kőműves végezte.

106 Munkájánál napszámosok segédkeztek. Bizonyára ők ásták ki és temették be az árkot, és a kőművesnek is segítettek. Az első napszámos jegyzék 1710-ből maradt fenn. Az év folyamán öt napszámosnak összesen 113 forint 48 dénárt fizetett ki.

10

' Ebben az időben a napszámos bére 15 dénár volt. 100 dénár tett ki egy forintot. Az öt ember 90 napig fektetett le csöveket; valószínűleg a főtéri felső kút vezetékénél dolgoztak. 1709-ben a kútmester maga is több napot dolgozott a vízvezetéknél, ezért 40 dénár napszámot számoltak el a nevére. A kőműves is ugyanennyit kapott egy napra.

108 A kész vezetéket a betakarás előtt a képviselőkből választott bizottság megszemlélte. Ha a csöveket rendetlenül fektették le, vagya habarcs minőségét rossznak találták, vagy ha a téglát rosszul rakták le, kötelezték a kivitelezőt a hibák kijavítására, mint az Ignác-kút esetében történt.

10,J A vízvezetékek javítására a városi kapitány, majd a múlt század 40-es éveitől a városi mérnök tettek javaslatot.

110 A javaslatban a javítandó források, vízvezetékek, kutak; víztartályok és „ganajt feltartó fák" szerepeltek. (Az utóbbiak fogták össze a medencét télen melegen tartó trágyát.) Az elvégzett javítási munkákról a városi mérnök az éves jelentésében röviden beszámolt. A vízvezetékek javítására kiadott összeg a XVIII. század elejétől szerepel az éves pénztári jelentésekben. Ugyanaz feltüntette a XVIII. század utolsó negyedében már engedélyezett magánkutak után bevételezett vízdíjat is. A múlt század utolsó negyedére a vízvezetékek elöregedtek. A Megye utcai vezetéket már annyira beszűkítette a lerakódott vízkő, hogy a belső nyomásnak nem tudott ellenállni, a házak pincéibe beszivárgott a víz. A vezeték egy szakaszát 1885-ben vascsövekkel pótolták. (A térképen a Megye u. 3. sz .és a 11. sz. házak előtti tartályok között.) A történettudós Mátyás Flórián kéziratos anyagában leírja, hogy a város közepén források fakadtak éspedig: „a nagy piatznak felső részén, ahol azelőtt török épületü két tsapon folyó tsatorna állott, a mostani víztartó öblönnyel körülfogott szökő kúttól nyugat felé mintegy 7—8 lépésre; — úgy az úgynevezett Kis-Flórián, azelőtt hasonlókép török épületű tsatorna, és alábbi a Nagyflórián tsatorna alatt essős esztendőben az alsóbb házak pintzéi vízzel teliének meg".

111 Az időszakos forrásról a Pécsi Figyelő is beszámolt.

112 A víz a Széchenyi téren tört fel. A cikk írója szerint Pécs vízvezetéke még a török világban épült, hol itt, hol ott, repedt meg, azután forrás módján öntötte magából a vizet. A vízmester hiába javította a csöveket, a víz újra feltört. 1891-ben fagyökér nőtt be az irgalmasok és a Bedő-féle kávéház közös vezetékébe, el-