Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái

gaiban és egyéb tanítási ügyekben otthonos, de alkalmazni nem tudja tudását, mivel a szülők nem engedik gyerekeiket iskolába, hanem állataik legeltetésére fogják be őket. A fölnőttek száma 324, a gyerekeké 104; mind magyarok. VERSEND. 1732 Az iskolában Türek András tevékenykedik, a gyerekeket írni-olvasni tanítja. Lélekszám: 239. (A vizita „Vörsöndnek" nevezi a falut). 1754 Az iskola tanítója Lovak Márk, latinul nem tud, néhány éneket ismer, azon kívül semmit. Ismeretei a tanításra mégis elégségesek lennének, ha legalább télen küldenék a gyerekeket iskolába. Fölnőttek 558-an, gyónni nem tudók 148-an vannak. Mind katolikus még pedig horvát. (Itt is Vörsönd a falu neve). 1761 Iskolamester nincsen. Fölnőttek száma 458, gyerekeké 148, nyelvük a horvát. VÉMÉND. 1732 A látogatási jegyzőkönyvben nem szerepel. 1761 Iskolamester Pach Kilián, 30 éves, nagyon szereti a bort, egyébként jó fölkészültséggel bír. Kis házacskája van, amit a község tart fönn. A gyerekekre fölügyel. Fölnőtt katolikusok száma 309, gyerekeké 192 (gyónni még nem tud.) Fölnőtt görög kel. rácok száma 211, gyerekeké 104 (gyónni még nem tud.) 1754 Tanító Knöll Lőrinc, munkakörében alkalmasnak mutatkozik, a rácoktól is kap fizetést, mivel ő a jegyző is. A gyerekek tanításáért fejenkint 7 krajcárt kap; kb. 40 iskolása van. Gyónóképes van 300 fölnőtt és 180 gyónni még nem tudó fiatal. A községben a rácok 30 házzal vannak.