Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról

Ebben az Majorban vagyon két Szoba, egy Kálhás másik nyári szoba, egy Konha egy Keő kémény rajta. Egy cselidház, abból nyílik egy Kiss Kamara vagyon mellété, egy nagy Kamara ismégh Kiben Lisztet is ennivalót lehetett tartani. Egy Istálló mellété 30 Lóra való, Két rendébe alhatnak, ezen Épület mind egy traktusban vagyon. Aitokat, Kemenczéket ajtóra való pliheket, övegh való ablako­kat, mind elrontaták és eligetik aztalokat, épen semmi nem maradott az házi eszközben, csak az Ház dereka, megh az is sok heleken meg romlott. Egy Gabona ház is volt, alatta pincze, hogy az Háború kezdődött, akor telin borral volt az pincze, mind ottan veszet. Két száz Akó bor volt benne, az Gabona ház volt teli Búzával mind ottanveszet, volt ezer köböl búza betöltve az Gabona házba, oda nem tirt az Falukról hozattam nagy Kasokat, óba is Keletet már töltenem, ezen Búzát amit az Ráczok pazolották el, az Kuruczok után az Dráván által haiták, mégh az hátul emiétet Rácz Falukon is Sok Búza volt letültve az uraságé mind tized Búza volt, az mit eliget az falukkal együt, volt kész Szemben való Búza az Két majorba, úgy Falukon le Töltve Kétezer öt száz kila Maradót azon Kívül harmincz Két Asztagh Búza, Zab, és Árpa, sokat az ellenségh elrontotta, ki pediglen megmaradót és aligh maradót valami benne, kit vad két Seregh eil rontot, midőn jöttem Szolonokrul, Kit találtam asztagoba, kicsipültetem, mi let belőle ki fog tetszeni az Számadásombul; Egy Kút is vagyon ebben az Majorban, Kövei rakattam ki én az Há­ború előtt, Deszka kapuját is elrontattak mind, semmi nem maradót benne, nagyon erős sövénnyel volt be kéretve, egy része megvagyon a többi eil iget. Ezen aláb specifikált Praediumok, vagy kiss puszták még az elöt is puszták voltak, úgy mint Puszták adatnak az Kegyelmes Uram Kezéhez. Us tin nevö Kiss-puszta. erdelye, mezeje alkalmas volna, rétsége is vagyon. Keörösztös nevő puszta. erdelye vagyon, egy kiss mezeje, rétsége sem igen sok. Darabos nevő puszta. az előtt nemes lakás volt, vagyon kiss mezeje, kiss erdelye mely berek lett. Szent László nevő puszta. az előtt Barát lakás volt, egy kiss mezeje, és annyi rétje, erdelye sem sok. Dörgicse nevő kiss puszta. vagyon Mezeje, és erdelye rétsége semmi. Almás nevö kiss puszta vagyon rétsége alkalmas, mezeje, és Erdelye vagyon. Pekés nevű Kiss Puszta. vagyon szép Szöllő hegye, de most puszta, kevés szántó földgye vagyon, erdelye sem sok. Julia névő Puszta. Ennek határában vagyon egy Malom, az Uraságé, addigh csak imigh, amugh forgot, a nyáron nem foroghatot, ell romlót volt tolvajok miatt, nem mert az pusztában lakni molnár az malomba, most négy új kereket csináltattam reá, Két Külsőt és Két Belsőt, ha az hidegh engedni fogh, fogh már fo­rogni, az Új Esztendő után, Vagyon egy kiss Szöllő hegye is, Az Malom fölét, Belvárdon laknak Kik bírják az idin az hidegh ell vette, nem termet rajta, egy puszta Keő Templom is vagyon. Rácz Peterd nevö egy kis Puszta vagyon, ennek az kiss pusztának vagyon egy kiss mezeje, rétsége nincsen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom