Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról
3 Ti. ellenük. 4 Distrahál = elvon. 5 Szép. 6 Német forint = rénes forint (florenus rhenensis) = 20 garas = 60 krajcár = 120 dénár. 7 Telekes bocskor = paraszt bocskor. 8 Hellepront János (Hellebrant) felesége és gyermeke Pécsett tartózkodott. Férje baranyai nemes, Rákóczi pártjára áll, ezeres kapitány lesz, Simontornya várkapitánya. <J Corda = egyezkedés, accordai = megegyez. 10 Accomodál = alkalmaz. 11 In. = Isten. 12 Protestál = ellenez, kinyilatkoztat. 13 Order = parancs, utasítás. 2. 1704. április vége Levéltöredék a rácok és kurucok hadjáratáról, Pécs pusztításáról ... és csak szívem szomorúságában írhatom meg. Azután ugyanis, hogy a magyar rebellisek valamiféle Hillebrandt 1 vezetésével — ahogy ismeretes — előbb a püspöki székhelyet erőszakosan lerohanták, lerombolták, kifosztották a várral és a várossal együtt, majd kegyetlenül megölve az itteni germán lakóságot átkeltek a Dráván túli Miholjáczra, a miholjácziak segítségével és tanácsával mélyen behatoltak Szlavóniába- ezért D. Generalis de Nehem 3 , hogy megakadályozza azok előretörését, sőt, hogy azokat Szlavóniából ismét visszaverje, az eretnek rácokat fegyverbe kényszerítette és azoknak mintegy 15 ezer fős csapata D. Herberstein bródi parancsnok parancsnoksága alatt azonnal összejöttek, ezekhez csatolta a generális bizonyos Pflug parancsnoksága alatt 150 reguláris német gyalogost, hogy ennyiben a zabolátlan rác népséget annál inkább megfékezhesse, végre Miholjácz és Verőcze felé közeledve, a fent említett rác tömegnek a lázadók (kurucok) aránylag kis csoportja ellenállni nem akarván, futásnak eredve, a Drávát hátrahagyva, Siklósba és Pécsre vonult vissza, amiért is előbb bemutatott Rác tömeg inkább a prédát kívánva, sem mint hogy a rebeliseket üldözve az említett folyón maga is általkelve, miután azon a részen kurucokat nem talált, fenyegetőzni és gyilkolni kezdett. Míg inkább a bolond rebellisek a közeledő rác katonákat alaposan megismerve, hátrahagyta és sorsára hagyta az előzőleg elfoglalt helységeket, a futásban kerestek menedéket, így húsvét másnapján érte el a rác katonaság a várost, amelyben az ott tartózkodó polgárok őket mint szabadítót a legnagyobb örömmel vártuk, de alighogy azok a városba beértek, az úgynevezett és elképzelt szabadítók mindjárt mészárlásba kezdtek, sokkal kegyetlenebbül mint a kurucok vagy a törökök, vagy a tatárok. Pécs város polgárait, akik kis részben németek, legnagyobbrészt magyarok és katolikussá tért rácok voltak, irtani kezdték. Négy Jézus társaságbeli atyát, három ferencest, egy pálost és egy kanonokot (Horváth) 4 igen sokakkal, férfivel és nővel együtt szörnyű halállal kivégezték (akiknek a mindenható úr örök nyugalmat adjon) és körülbelül ezer kisebb nagyobb személyt fogságba ejtettek. Ezek a dúló csapatok sem a saját sem a német tiszteknek nem fogadtak szót, így mint egy szörnyű tükörben játszódott le ez a tragédia. Míg végre odaérkezett a fent említett Pflug 5 kapitány, aki elérte végül is, hogy a foglyok akik között a mi kananokaink és más egyháziak, például Antonelli és Roitz, valamint a város tanácsosa és postamestere voltak (akik közül a két utóbbi már azelőtt háromszor térdre kényszerítve, végül is a lázadók dárdáitól leütve, megkötötten, alighogy megmenekültek). Végül is mindnyájan megszabadulva bár, de mesztelenül és nyomorúságosan Szigetbe 6 hurcoltattak. Ezalatt, amit az előbb említett rácok meghagytak, azt a mi rácaink ragadták el. A székesegyházat és minden templomot, valamint minden Istennek szentelt épületet kegyetlenül kifosztottak úgy, hogy nem maradt sem kehely, sem csengő, sem másféle kellék, vagy egyházi dolog, még a falon a szög sem, a bort a földre folyatták, és minden edényt, amit magukkal nem vihettek, megégettek, és magát a várost mind a négy sarkán lángokkal kezdték megemészteni. Ahogy ezt a gyönyörű városban, ugyanezt az egész megyében és a pécsi püspökségben is zsarnoki módon végbe vitték és a jobbágyokat /alárendelteket egytől egyig borzalmas módon meggyilkolták, kivéve azokat, akik a lázadókkal távoztak. 40 ezer ökröt és marhát magukkal vittek Szlavóniába úgy, hogy most egész püspökség elhagyatott és puszta lett, szerfölött haszontalanok azok, akiket barátoknak kellett hogy mondjunk. Akkor milyen névvel nevezzük a zsarnokokat és a tatárt! — Nem tudom. Amikor a magyar lázadókat (kurucokat) elűzték (akik között teljes zűrzavart okozhattak volna), közben az egész környéket nyomorúságosan elpusztították és a végső reménytelenségbe kergették, ahonnét kb. 8 hónappal ezelőtt hatalmas zsákmánnyal Szlavóniába, övéikhez tértek, és méghozzá velük ilyen okok miatt óvatosan
