Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 1.—augusztus 1.

mértékül a magyarországi püspöki karral annak idején közölje. E magasztos megbízásban eljárni kívánván, csakugyan április hó 25-én Bécs felé útnak indult. Út közben — különösen Kanizsáról Hahót felé vezető vonalon őt honvéd ruhába öltözött gerilláktól, fegyveres erővel letartóztatván, 15 álló óra hosszáig tartó halálos félelem után 2000 pengő forinton az útonálló zsoldosoktól életét kiváltani kényszerült... végre Bécsbe április 30-án megérkezett. (Pécsi Püspöki Levéltár. 1216/1849. Pécsett július 26-án tartott szentszéki ülés jkv.) A lényeget tekintve tehát: az utazó pécsi püspököt gerillák fogjul ejtették, de nem bántalmazták. Kelemen kanonok e kötetben közölt naplója is alátámasztja ezt. 14 Horváth család Iványiban rendelkezett csak birtokkal, erdővel. 15 Land — Kutscher = utazásra átalakított parasztszekér. 11 A következő rövid idézet lényege: Mindenhol jó, de legjobb otthon. 17 1849-ben a Triest—Bécs közötti vasúti vonalon Cilly viszonylag jelentős vasútállomás. Ide futott be Tirolból a személygyorsposta járat is. 18 E napon a gráci fellegvárban tett kirándulásáról készített terjedelmes feljegyzést, amelyet nem tartunk lényegesnek. 19 keresztjáró hét..." alkalmával látott vallásos ünnepségek részletes leírását elhagytuk. 29 Lásd erre vonatkozóan 13. sz. jegyzetet. 21 Belső szorongó érzéseinek leírását és hosszabb sétaútjának érdektelen feljegyzését nem tartjuk szükségesnek közölni. 22 Vö. Kelemen kanonok naplójával. Közli Fényes Miklós e kötetben. Továbbá a 13. sz. jegyzettel. 23 Bensőséges kapcsolat nem fejlődött ki közöttük. Horváth túlságosan vonzódott a magányhoz míg Németh nyitott szemmel járt és kapcsolatok kiépítésére törekedett. 24 Gyenis (Gyenes) János a káptalani uradalom főmérnöke volt. Kelemen naplójában Horváth nevű személyt is említ a túszok között. E személyre vonatkozóan nincsenek adataink. 25 Ti. „Extra Hungáriám non est vita, et si est, non est ira." 2B Pécs—Nagykanizsa—Grác között közvetlen posta összeköttetés állt fenn. Vö. Neueste Eisebahn und Post Reisekarte von Mittel-Europa. 1852. 27 Vö. e tanulmány 13. sz. jegyzetével. 28 Scitovszky Mártonnal Göszting — várromok megtekintésére tett kirándulás részletes leírásának közlésétől eltekintünk. 5

9 Levele nem érkezett és ezután e felett érzett bánatában hosszú meditációt jegyzett fel, melyet mint érdektelent elhagytunk. 30 A naplóban sehol sincs többé utalás sem arra vonatkozóan, hogy Grác és Wiener-Neustadt között fekvő Baadenban milyen személyek tartózkodtak, akik utasításokat adtak. Baaden is az ellenforradalmárok gyülekező helye volt. Itt tartózkodott pl. Vida Károly a „Figyelmező" c. császárpárti lap szerkesztője. Az osztrák minisztertanács külön összeget szavazott meg számára. Amikor a császári csapatokat áprilisban csaknem Pozsonyig nyomta vissza a magyar honvédség támadása, a dunántúli császári biztosok Bécs, Baaden, Grácba disszidáltak. Baranyai disszidensek csak átmeneti állomásként tartózkodtak Baadenben. 31 Grác a kitűnő vasúti összeköttetésének és távíró kapcsolatának, valamint az ide futó postautaknak köszönhette fejlődését. Ugyanakkor ezek a feltételek kedveztek az ellenforradalmi központ kialakulásának. Palmerston angol miniszterelnök Grácba küldte megfigyelőjét. Ez sem volt véletlen. Jó technikai feltételek mellett Magyarország közelsége is szerepet játszott. 32 Dőry korábban Tolna megyei főbíró volt. 33 Horváth tévesen ítélte meg Rabel Gusztávot. A pécsi bankár család vezetője áprilisban írta Pécsre : a szükséges biztosítékok mellett elhelyeztem valamennyi szükséges összeget, s biztos időig nem jöhetek vissza..." Nyilvánvaló, hogy a helyi tőke időben Bécsi bankházba mentette tőkéjét és várta a „kibontakozást", az ellenforradalom győzelmét. 34 Hegyháti járás alszolgabírája már 1848 őszén Bécs felé orientálódott. Az elfogott hadifoglyokat — érdemeket szerzendő — szabadon engedte és Rot tábornok után küldötte. 35 Német Péter levelében is utalt arra, hogy Verőcén át sokan jöttek Magyarországról Grácba. Ezek ellátatlanok voltak és a koldulástól sem riadtak vissza. 38 Grácba tartózkodó disszidensek a megyei tisztviselői karból tevődtek össze. Politikailag passzív állásponton voltak. Az aktív fellépést csak visszatérésük után tervezték. 37 Vajda János főhadnagy 1849 áprilisában Pécsett tartózkodott. A pécsi császári őrsereg tagja volt. 38 Csorba János a Batthyány uradalom főmérnöke volt. A siklósi uradalomban tevékenykedett 1835—1848 között. A szabadságharc hanyatlása idején jobbra tolódik. Egykor Batthyány Kázmér hű embere disszidensé vált. 39 Horváth mindvégig ellenségesen vélekedett Majláth György ifj. császári biztosi működéséről.