Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

FORRÁS ISMERTETÉS - Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849. május—augusztus

! Noszlopy Gáspár Somogy megyei Kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849 május—augusztus ANDRÁSSY ANTAL 1849 januárjában a Nugent hadtestéhez tartozó Burits tábornok hadosztálya Dél-Dunántúl elfoglalására indult. Január 13-án Nagykanizsát, 20-án Kaposvárt foglalták el a császári csapatok. A megszállással egyidőben megkezdődtek a letartóztatások. A fiatal forradalmárok, főleg az 1848 őszén gerillaakciókban kitűnt tisztviselők sorsa a bujkálás lett. Bár Somogy a hatalmas erdőrengetegével alkalmas volt az elrejtőzésre, de a zord téli időjárás ezt megakadályozta. A legbátrabbak, vállalva minden veszélyt a megszállt Dunántúlon át igyekeztek Debrecenbe jutni. Ezek közé tartozott Noszlopy Gáspár is, aki Somogy megyében a Marcali járás másod szolgabírója volt. A rendkívül leleményes szolgabíró, 1849 február végén Debrecenbe érkezett. Itt, a Hadügyminisztériumban szolgált Antal bátyja (1812—1890), majd hamarosan Titusz öccsük (1826—1879) is megérkezett. Noszlopy Gáspár 1820-ban a Somogy megyei Vrácsikon (ma Újvárfalva) született. A kevés földön gazdálkodó népes család gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezett. A XIX. században a család férfi tagjai már különféle hivatalokat vállaltak. Apjuk, idősb. Noszlopy Antal megyei tisztviselő, akinek vrácsiki kis kúriáján gyakran megfordult PálócziHorváth Adám, Bezerédy Gergely és az unokatestvér Berzsenyi Dániel. Gyakori vendégnek számított Kis János, dukai Takách Judit és az 1810-es évek derekáig Somssich Miklós (1781—1870), a reformkorszak jelentős alakja is. Az idősb. Noszlopy jelentős könyvtárral rendelkezett, ahol megtalálható volt a kor több irodalmi és társadalmi folyóirata. A második házasságából született Antal, jogot végzett és tevékeny tagja volt az 1832—36-os országgyűlésen a Lovassy-féle társaságnak. Később a letartóztatást véletlen szerencsével úszta meg. Noszlopy Gáspár a csurgói gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, ahol iskolatársa volt Kolmár József, a Közlöny későbbi szerkesztője. 1833—37 között a kaposvári gimnázium növendéke, majd Pesten fejezte be a középiskolát. 1839—1841 kőzött a nagyhírű pápai református kollégium joghallgatója. 1842-től Pesten joggyakornok. 1845. február 25-én kapta meg az ügyvédi oklevelét. Ezután Somogyban az atyai örökségét vette át és kevéske birtokán gazdálkodott. 1846. április 30-án a megyei közgyűlésen a Marcali járás másodszolga, bírójának választották meg. Ezután hivatalának és a gazdálkodásnak élt. A rendkívül kistér, metű Noszlopy, a gazdasági-politikai reformokért lelkesedő és tennikész hivatalnok volt

m Járásában már 1848 előtt közismert, hogy emberszámba vette a jobbágyot és a kézművest. 1848 nyarán a Jellasics betörése előtti napokban a drávai örvonalról, nemzetőr századával érkezett vissza. Neki köszönhető, hogy a császári fősereg elvonulása után a Marcali környéki nemzetőröket újra szolgálatba állították, illetve gyakorlatoztatták. 1848. szeptember 26-án a Kempen-féle hadosztály utánpótlását, minthegy 200 főt az ő vezetése alatt számolták fel. A jelentős gerillaakciót négy nap múlva Szőlősgyöröknél egy 600 fős ellenséges zászlóalj