Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

34 L. bővebben Kopasz Gábor: A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Dráva vonal védelmében. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 5. kötet. Veszprém 1966. 35 BmL. Pécs v. kgy. jkv. 3824/1848. sz. 36 Uo. Baranya vm. kgy. jkv. 1446/1848. sz. 37 Uo. 1810/1848. sz. 38 Az önkéntes nemzetőrség szervezése szempontjából négy kerületre osztották az országot. A Dunáninneni kerületből Vácra, a dunántúliból Pápára, a tiszáninneniből Szolnokra, a tiszántúli kerületből pedig Aradra irányították az önkéntes nemzetőröket. Kerületi parancsnokok lettek: Görgey Artúr, Ivánka Imre, Kosztolányi Mór és Máriássy János őrnagyok. 39 O. L. Kossuth Polizei-Akten, 43. 40 BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 1833/1848. sz. — L. Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelenkorig. Várady Ferenc szerk. : Baranya múltja és jelenje II. köt. 683. old. Pécs, 1897. 41 BmL. Pécs v. kgy. jkv. 4309/1848. sz. 42 O. L. Kossuth Polizei-Akten, 102. 43 BmL. Pécs v. kgy. jkv. 4319/1848. sz. 44 István nádor királyi helytartó már augusztus első napjaiban Pécs városhoz teljhatalmú kir. biztossá nevezte ki Batthyány Kázmér főispánt, hogy a törvényes keretek között belátása szerint mindenben rendelkezzék és intézkedjék, hogy a szükséges rend, csend és biztonság meglegyen a városban. Az történt ugyanis, hogy a városi tanács és a képviselőtestület tagjai között súrlódások, ellenségeskedések voltak. A közigazgatási tisztviselők ahelyett, hogy a közrendet szolgálták volna, saját érdekeiket hajszolták és csupán népszerűségüket akarták növelni. Némely tisztviselő még nyomtatott felhívásokat is terjesztett a nép között saját személyes érdekei gyarapítása céljából. A nádori leirat, amelyet Szemere belügyminiszter is aláírt, teljhatalommal ruházta fel Batthyány Kázmér kir. biztost, hogy a vétkes városi tisztviselőket állásukból elbocsássa és az így megüresedett tisztségek betöltéséről törvényes úton gondoskodjék. — Pécs v. tanácsi iratok, 3754/1848. sz. 45 Rossich társát, Knezevich Ferencet már Sellyén elfogták, mint kémet és börtönbe vetették. Elmondta, hogy előzőleg már járt Pécsett, Szabadszentkirályon és más helységekben is. Mindenütt azért agitált, lázított, hogy a lakosságot Jelacic pártjára állítsa. — Baranya vm. kgy. jkv. 1957/1848. sz. 46 O. L. Országos Honvédelmi Bizottmány iratai, 2387/1848. sz. 47 Uo. Csányi László iratai 810. 48 Uo. Nemzetőrségi Haditanács iratai, 4197/1848. sz. 49 BmL. Pécs v. tanácsi jkv. 4877/1848. sz. 50 Uo. 5189/1848. sz. 51 O. L. Országos Honvédelmi Bizottmány iratai, 1299/1848. sz. 62 BmL. Pécs v. kgy. jkv. 61/1849. sz. 53 Uo. Tanácsi jkv. 204/1849. sz. 54 Uo. Baranya vm. kgy. jkv. 27/1849. sz. 55 O. L. Országos Honvédelmi Bizottmány iratai, 153/1849. sz. 56 Uo. 2413/1849. sz. 57 Uo. Batthyány Kázmér iratai. 52. 58 BmL. Baranya vm. Elnöki levelezési jkv. 11/1849. sz. 59 Uo. 72/1849. sz. 80 Uo. Pécs v. Tanácskozmány jkv. 1 — 2/1849. sz. Die Baranyaer Natiorialgarde und ihre Rolle in 1848—1849 G. KOPASZ Die Organisierungsarbeit der Nationalgarde hat auch im Komitat Baranya gleich im März 1848, während der nächsten Tage nach den Pester revolutionären Ereignissen angefangen. Komitat Baranya hat zur Organisierung der Nationalgarde eine sog. ständiges Komitee unter dem Präsidium von Imre Perczel Vizegespan gebildet. Ebenso hat die Stadt Pécs ihre Nationalgarde organisiert, wo auch die Studenten der Hochschulen sich begeistert zu einem Dienst in der Nationalgarde meldeten. Die Nationalgarde war überwiegend eine Organisation zur Erhaltung der Ordnung, daß heißt die Nationalgardisten haben in ihren Wohnorten Aufträge zur Aufrechterhaltung der Ordnung vollgezogen. Die Komitate wurden aber von dem Minister des Inneren aufgerufen, daß die Benutzung der Nationalgarde wegen der gegenrevolutionären Bewegungen eventuell zur Landesverteidigung erforderlich wird.