Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

éppen ezért járt Nemegyei rendkívül ellentmondásos magatartása a szabadságharc délvidéki kimenetelére döntő befolyással. Nemegyei bár hazafiúi törekvéseinek számtalanszor kifejezést adott, képtelen volt bekapcsolódni abba a tervszerű védelmi rendszerbe, amit Kossuth és Batthyány a délvidék fontos erősségének megtartására kidolgoztak. A tervet rosszindulatúan félremagyarázza, személyes kérdéseket állít előtérbe s ilyen magatartásával természetesen csak az ellenségnek használ." Január 22-én Kossuth örvendetes eseményekről számol be: „... Itt nincs semmi baj Perczel megyén előre Szolnoknak. — Görgey a bányavidéket biztosította. Klapka útját állotta Schlichnek. Bem — reménylem — ma Szebent foglalja el. — Virrad még a magyarnak is csak Önök odalent tegyék meg, ami a hadügyminisztérium által rendelve van a seregek concentrációja végett."

91 Ezek a sorok a rövidesen kibontakozó dicsőséges tavaszi hadjárat előhírnökei voltak. — Ugyanakkor Baranyában a helyzet egyre komorabb lett, s a válság kezdetét jelentette, hogy január 30-án a hajnali órákban Eszék külvárosai az ellenség kezébe jutottak.

92 Ezzel egyidejűleg a fekete-sárga zászló felkerül Pécs középületeire is. Január 24-én gr. Nugent császári tábornok Szentlőrincről értesítette a várost, hogy a megyét csak előcsapataival szállta meg, mert nagyobb részét „királyi pártszínezetűnek találta". Ugyanakkor felszólította a tanácsot, hogy képviselőjét utasítások átvételére küldje Szentlőrincre. Perczel Imre másodalispán meg is jelent Szentlőrincen s ennek eredményeként megszületett egy hódoló okirat, mellyel a vármegye közönsége kifejezi I. Ferenc József iránti alattvalói hűségét, hódolatteli viselkedését, s megragadja az alkalmat, hogy az erre vonatkozó okiratot ünnepélyes alakban kiadhassa. Az okiratot mintegy hetvenen írták alá s a megyében is körözték.

93 Február 20-án ifj. Majláth György az uralkodó által kinevezett királyibiztos és Perczel Imre az első alispán. Sor került új tisztviselők kinevezésére, akiktől az esküt a királyi biztos vette ki. A megyei nemesség nagy részének ez a gyors behódolása mutatta, hogy a reakciónak milyen állandó bázisa maradt fenn az ellenforradalmi Baranyában és Pécsett. Ez is magyarázza, hogy a baranyai ellenállás a kellő időben miért nem tudott sohasem az előzetes várakozásnak megfelelően alakulni. Az ellenséges csapatok parancsnoka Pécsre érkezése után azonnal közhírré tette az ún. „Armee Bulletin"-t Nugent fővezéri megbízását illetően. — Müller Ferencet, Pécs polgármesterét levélben keresi meg, közli a pacifikáció feltételeit. Ez két lényeges kérdésre vonatkozik: a hadsereg megfelelő ellátására; rögtönítélő bíráskodás bevezetésére. Elrendeli a fegyveres testületek azonnali teljes lefegyverzését, minden kaszinó, klub és más egyesület azonnali feloszlatását és a hírlapok negyedévi anyagának elkobzását. A városi tanács politikai jellegű üléseket nem tarthat, a császári ház iránti hűség külső jeleként a templomokra a fekete-sárga zászlókat tűzzék ki. A polgármester azonnal plakátokon hirdeti a megszállók parancsait. A statárium elrendelését közlő hirdetmény szövege a következő volt: „Császári és Királyi Katonai Térparancsnokság Pécs Szabad Királyi Város Tanácsának. A rögtönítélő bíróság felállítása rangkülönbség nélkül mindenkire hirdettessék ki: 1. Ki a népet a Cs. Kir. Hadsereg ellen fegyverbe szólítja kényszeríti vagy önmaga fegyvert fog. 2. Ki a népet Őfelsége tekintélye ellen bármi módon felizgatja. 3. Ki a népet személyi vagy vagyon bátorság veszélyeztetésére izgatja vagy azt önmaga megsérti. 4. Ki a népet a fegyverek visszaadásától visszatartja. 5. Ki az Őfelsége által feloszlatott országgyűlés határozatát avagy az országgyűlés által alkotott Honvédelmi Bizottmánynak vagy bármely hatóságnak rendeletét teljesíteni akarja vagy teljesíti. Kelt Pécsett február 3-án 1849. m. báró Schottondorfer őrnagy."

94