Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

szűk területre szorult, hogy szükségtelenné vált Bolyban laknia, 1848 nyarán beköltözhetett Pécsre. Feladata az úrbéri javadalmak becslésénél, az adó kivetésénél, a legelő és erdő elkülönözéseknél az uradalom érdekeinek előmozdításából állt.

21 A gazdasági munkálatok helyi irányítása a tiszttartó vállán nyugodott. Stipanics Antal új emberként került a bólyi uradalom élére, miután elődjét 52 évi szolgálat után nyugdíjazták. Enyingről került Bolyba az új számvevő is, de a nyugdíjazás miatt megürült magyarpeterdi ispánságot is Fürgédről (Enyingi urad.) jött gazdatiszttel töltette be a főtisztség. Sorolhatnánk tovább a személyi változásokat, sok új ember került a bólyi és a sellyei uradalomhoz a herceg más birtokáról, kiknek múltját nem ismerve nem tudjuk, hogy a közhangulatot javítandó helyezték-e el őket, vagy a herceg kipróbált régi embereiként kerültek-e új beosztásukba. A hajdú szolgálat az úrbéri viszonyok megszűntével ha egészen nem is, de nagy részben szükségtelenné vált, e szolgálat minősége lényegesen megváltozott. Megszűnt t. i. a robotosok kirendelése, azokra való felvigyázás. Ezután, ahol béresek vagy napszámosok dolgoztak, ott rendesen a hajdú nélkülözhető volt, minthogy a felvigyázást az ispán vagy a dolgozó béresek közül az egyik öregbéres gyakorolhatta. A hajdúk számának csökkentésére 1848. szeptemberben már sor került. Az idősebbeket nyugdíjazták (évi 30 Pft-tal), az alkalmatlanokat elbocsátották. A megtartottak egy része továbbra is hajdú maradt, más részük csősz vagy erdőpásztor szolgálatra lett beosztva. További sorsukról 1849. áprilisában történt intézkedés: „Ezután megkívántatik, hogy most szolgálatban lévő hajdúk, kiket Ő Hgsége tovább is megtartani nem idegen, a körülményekhez képest szinte akképpen és azon munkákra használtassanak valamint a béresek. Megürülések esetében a hajdú állomások rendszerént betöltetni nem fognak."

22 A birtokigazgatás belső rendjéhez tartozott a különböző hivatalok: számtartói, kasznári, pince, várnagyi, építő, erdei hivatal léte, amelyek a birtokigazgatás egy-egy területét intézték. A megváltozott körülmények, az úrbériség megszűnte azonban indokolttá tette a belső átszervezést. Az igazgatás egyszerűsödött: az igazgató főügyészi (jószágigazgatói) és az alügyészi munkakört egyesítették „ügyviselő" elnevezéssel. A gazdasági hivatalok közül a kasznárságot megszüntették, a dézsma eltörlésével ugyanis munkája nagyon megcsappant.

23 Az írnokok számát hatról négyre csökkentették. Korábban a sellyei és a bólyi uradalomnak egy közös földmérője volt Sellye székhellyel. Most Bolyban is rendszeresítettek mérnöki munkakört. Korábban igen jelentős szerepet töltött be mind a bólyi, mind a sellyei uradalom életében a havonta tartott ún. tisztiszék, amelyen a kerületi ispánok és a többi tiszt megjelenése szigorúan kötelező volt. Ezeken beszélték meg az elmúlt időszak munkavégzését, ill. a feladatokat, a „rendelések"-et, adtak számot a felhasznált robotról, közölték a gabona, bor stb. árszabását, tájékoztatták a tiszteket a különböző szerződésekről stb. A robot, a dézsmálat megszűnte, de még inkább az, hogy Sellye teljes egészében különvált, s mindkét uradalom sokat vesztett önállóságából (a birtokot tulajdonképpen Bécsből irányították), szükségtelenné tette a tiszti székek korábbi szerepét. A hercegi birtokhoz csatolva csak akkor kellett tartani, ha az uradalmi tiszttartó ennek megtartását szükségesnek vélte.

24 Az egyszerűsítésre törekvés részint a kiadások csökkentését szolgálta, részint azt, hogy a gazdasági tisztek minél több figyelmet fordíthassanak a gazdaság vezetésére. Mentesítették a tiszttartót a várnagyi, építőségi és ispánsági ellenőri főjegyzőkönyvek vezetése alól,