Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

Imre távozásával azonban hamarosan újra megürült az elsőalispáni tisztség és ekkor Majláth kir. biztos Cseh Eduárdot nevezte ki elsőalispánná. A pécsi városi tanácsnál olyan közigazgatási reformot hozott be Majláth, amely más régi sz. kir. városoknál már az előző század végén is megvolt. Nevezetesen a városi tanácsot két osztályra (tulajdonképpen két tanácsra) különítette el: 1. Igazgatási osztályta (tanácsra) és — 2. Törvénykezési osztályra (tanácsra). Az igazgatási tanács a polgármester elnökletével, 5 tanácsnokkal működött. A törvénykezési tanács elnöke a főbíró volt, s tagjai voltak a rendőrkapitány és 4 tanácsnok. Az osztrák katonai kormányzás idején feltámadt Jelacic horvát bán haragja is Pécs város ellen. Az oroszlói rajtaütésért és a horvátok lőszerszállítmányának elvételéért 100 000 pengő forint sarcot vetett ki a városra, továbbá 1500 pár fehérruhát, és 500 pár lábbelit követelt 24 óra leforgása alatt. A sarc elengedéséért kérvényt küldött a város, amelyet négytagú küldöttség vitt a bánhoz Eszékre. A küldöttség tagjai voltak: Nagy József főbíró, Jellasich János tanácsnok, Plichter Ferenc és Dittler József városi képviselők. A hadisarcot Jelacic József horvát bán végül is elengedte Majláth György kir. biztos közbenjárására. Néhány nap múlva pedig a bán 4 tekintélyes polgárt (Madarász Endrét, Gyenes Jánost, Lakits Ferencet, Pirinyi Sándort) elfogatott, és „Pécs város békéjének biztosítására" túszokként szállíttatta őket Eszékre. A túszokat a bán csak 100 000 forintos biztosíték ellenében engedte haza, amely összegről azok térítvényt adtak. Négy városi polgárt pedig 50—50 pálcaütéssel azért büntetett meg a katonai térparancsnokság, mert az egyik szolgálattevő katonatiszt előtt azt kiáltották, hogy „éljen Kossuth"! A magyar szabadságharc 1849. tavaszi sikerei a megszállt Baranyában is éreztették hatásukat. Március második felében az osztrák katonai parancsnokság részéről olyan hírek érkeztek, hogy a szabadságharcosok a Duna bal partján akadályozzák a hajóközlekedést a Kalocsa, Foktő, Dunapataj és Solt szakaszon, s felkelésre próbálják rábírni a jobb parti részt Paks és Dunaföldvár között. A Duna két partján kitört lázongások lecsendesítésére Windischgrätz a pécsi helyőrséget is odavezényelte szlavóniai segédcsapatokkal együtt. Nugent pedig a Szekszárd és Mohács közötti Duna szakaszra irányított csapatokat. Április második felében mindennapos a kapcsolat és közlekedés a Duna jobb- és bal parti részei között, s a császári katonaság és a közigazgatási hatóság hiába tesz intézkedéseket ennek megakadályozására.

58 A császári katonaság szigorú parancsa ellenére több közigazgatási tisztviselő elhagyta hivatali állását. Június elején a pécsi katonai térparancsnokságnak intézkedést kellett tenni — úgymond — a rémhírterjesztések ellen. Ugyanekkor megtiltotta a kaszák és a talpbőr árusítását, mert arról értesült, hogy a városban honvéd sapkákat és katona lábbeliket készítenek. Június elején már az egész dél-baranyai Dráva melléki lakosság lázongott. Az osztrák katonai térparancsnokság június 10-én kelt levelével tudatta a városi tanáccsal, hogy a felkelt megyei lakosság szétoszlatására a katonaság kivonul a városból. Meghagyta a városi tanácsnak, hogy a közrendet tartsa fenn és akadályozza meg a királyellenes megnyilvánulásokat. A Siklós irányába elvonult katonaság Turonynál ütközött meg a dél-baranyai felkelőkkel. A felkelők száma több ezerre rúgott, de igen gyengén voltak felfegyverezve. Csak igen kevésnek volt szuronyos puskája, a legtöbben kaszával, fejszével indultak harcba. Kossá Dániel marócsai ref. tanító és praeorans (előimádkozó) volt a vezérük. A császári katonaság hamar szétszórta a felkelőket, Turony községet felgyújtotta, a lakosság állatait elhajtotta. A körülmények megváltozásával később állataikat visszakapták egy ökör kivételével. Részükre Majláth György gyűjtést rendelt el, hogy még az őszi esőzések beállta előtt felépíthessék házaikat. Cseh Eduárd alispán szigorú nyomozást rendelt el a turonyi népfelkelés főszereplői ellen. Elrendelték Kossá Dánielnek, mint veszedelmes egyénnek az elfogatását,