Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben
beszerzett. A felszerelési költségeket a vármegye előlegezte. Sőt amikor 1848 végén a kormány elrendelte a megyei rendes nemzetőrségből és más önkéntes jelentkezőkből gyalog és mozgó csapatok alakítását, Majthényi József elsőalispán indítványozta az állandó bizottmányi közgyűlésen, hogy mivel az eszéki várban nincs lovas katonaság, küldjön a megye Eszékre egy lovas csapatot. Világi és egyházi földbirtokosoktól, de volt jobbágyoktól is önkéntes megajánlás szerint több mint 100 lovat összegyűjtöttek a megyében. A lovakat Pécsváradon összpontosították, ahova Csanády Pál, mint a hadmegye katonai parancsnoka, újoncokat engedett át, akiknek kiképzését a Pécsváradon levő német vasas ezredbeliek végezték. A nyergeket és a többi felszerelést Baranya megye a saját költségén állította ki. Pécs város önkéntes nemzetőr százada szintén az eszéki várban teljesített szolgálatot Popovics János főhadnagy vezetésével. Mivel a városnak tetemes költséget jelentett az önkéntesek pótdíjának havonkénti előteremtése, azt kérték Batthyány Kázmértól, hogy engedélyezze a pécsi önkéntes nemzetőrség feloszlatását, hiszen a város különben is 238 újoncot állít ki. A feloszlatás gondolatától Batthyány előbb elzárkózott és arra hivatkozott, hogy az önkéntesek a szabadságharc egész idejére katonai szolgálatra kötelezték el magukat. Később azonban Batthyány Kázmér bizonyos feltételek mellett hozzájárult a pécsi önkéntes nemzetőrség feloszlatásához. Ugyanis 74 egyén jelentkezett közülük, hogy 400 pengő forint jutalomért hajlandó átállni a rendes katonasághoz, a fennmaradó 26 személy helyett pedig elfogadott a főparancsnok ugyanannyi katonai újoncot. Mivel azonban az újoncok kiállítása és a jutalom összegének az összegyűjtése nehezen haladt, Pécs városnak az önkéntes nemzetőrök pótdíját továbbra is fizetnie kellett, sőt részükre 1849. januárban Batthyány felszólítására még atillákat is kellett készíttetnie, mivel a pécsi önkénteseknek nem volt téli ruházatuk. Az önkéntes nemzetőrség szervezése mellett a horvátok betörése után a kormány intézkedett a honvéd újoncozás meggyorsításáról. Baranya megyében is elvégezték a katonai újoncok összeírását. Az összeírás szerint a megyének hat járására elosztva 5683, Pécs városnak pedig 238 újoncot kellett kiállítani. A honvéd újoncok kiállítása történhetett toborzás vagy sorshúzás útján. Baranya megye elnökileg olyan intézkedést tett, hogy azok a községek, amelyek eddig nem állították ki a rájuk kivetett újoncokat, az összeírás alapján sorshúzással tartoznak kiállítani az egyetlen fiúk kivételével. Az újoncozás a 19—22 évesekre terjedt ki. Ha azonban e korosztályokból nem került ki, kiterjesztették a következőkre is. Az újoncok összeírásánál figyelembe vették a távollevőket is. Aki már előbb önkéntes nemzetőri szolgálatot vállalt, nem került be az újoncösszeírásba. Megengedték azt is, hogy ha valaki újoncozás alá esett, magát mással helyettesíthesse. A helyettest pénzen fogadták fel és egymás között a felek szerződést kötöttek. Az újoncok ruházatát a törvényhatóságok állították ki, s a fegyverzetről az állam gondoskodott. Pécs város mindegyik újoncnak készített köpenyt, mellényt, foszlányt, sapkát, magyar nadrágot szíjjal, nyakravalót, két pár fehér ruhát, egy pár topányt, kesztyűt, tölténytokot fekete szíjazattál, szuronytokot és kenyérzsákot. Az atillát, a csákót és a borjúbőr tarisznyát azért nem tudta elkészíttetni, mert az ezekhez szükséges kellékek Pécsett nem voltak beszerezhetők. 50 Baranya megye területén az újoncok átvétele a 8. pécsi honvéd zászlóalj részére történt, vagyis Csanádi Pál főhadfogadó feladata volt. Itt a lovasság részére kimondottan nem soroztak, de Csanádi Pál, — akit november végén Baranya megyében hadmegyei főparancsnoknak neveztek ki — bizonyos újonclétszámot átengedett az 5. huszárezred részére.
