Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben
koznak-e az ellenséggel. Bár éppen az ellenséggel való találkozás elkerülése végett most a veszprémiek útja Tolna megyén át vezetett hazafelé. A veszprémi nemzetőrök első része szeptember 16-án, s néhány nap múlva a második fele is hazaérkezett anélkül, hogy az ellenség útjába kerültek volna. 34 Miután a Veszprém megyei nemzetőrök Baranyából eltávoztak, a drávai őrvonal őrizetlen maradt. Baranya megyénél és Pécs városnál is még folyamatban volt az önkéntes nemzetőrség felállítása. Bár a Baranya megyei mozgó nemzetőrök még Bácskában voltak, de arra a hírre, hogy Jelacic támadó csapataival betört az országba, Batthyány Kázmér hazaérkezett és a megye lázasan kezdett hozzá a védelem megszervezéséhez. Batthyány Kázmér és a megye állandó bizottmánya Siklóson és Dárdán kívánták kialakítani a megye védelmének fő pontját. Batthyány Kázmér főispán felhívással fordult Pécs város közönségéhez, hogy miután Baranya megyével szemben a Dráva túlsó partján egybesereglett horvát fegyveres erő, a Jelacic bán által szervezett támadó sereg jobbszárnya minden percben betörhet a megyébe, a város a már kiállított 100 főből álló önkéntes nemzetőr csapatát irányítsa Siklósra, ahol a Pécs városi önkéntes nemzetőrség az egész Baranya megyei nemzetőrségnek magvát képezve, megakadályozhatja az ellenség betörését. Miután a horvátok részéről tervezett betörést a város közgyűlése is közelinek és veszélyesnek látta, elrendelte a pécsi önkéntes nemzetőr századnak Siklósra való szállítását és erről értesítette Baranya megye első alispánját. Jellasich János pécsi főbírót pedig a közgyűlés azzal bízta meg, hogy a pécsi önkénteseknek Siklósra való vezényléséről értesítse a dunántúli önkéntes nemzetőrök gyülekezési helyén, Pápán székelő főparancsnokságot. A megyének és a városnak ebben a magáramaradottságában jó hírként hatott, hogy a hadügyminisztérium 4,5 mázsa lőport és 4 mázsa töltényt utalt ki a városnak. Ennek megérkezését és átvételét Katies István városkapitány jelentette, a városi tanácsnak. A városi tanács Pritzlmayer Antalt bízta meg, hogy a szállítmányból töltényeket készíttessen. III. A horvátok betörése Ebben az időben tehát Pécsett befejeződött, Baranyában pedig még folyamatban volt az önkéntes nemzetőrség szervezése. Pécs város közgyűlése 1848. augusztus 18-án foglalkozott a kérdéssel. Felolvasták a miniszterelnök 1848. augusztus 13-án kelt 782. számú rendeletét, amelyet a „Közlöny" 66. száma is közölt, miszerint az eddigi nemzetőrségi kimozdítások helyett önkéntes nemzetőrséget kellett szervezni. A városi közgyűlés, magáévá téve a miniszterelnöki rendelkezést, a következő módon foglalta össze részletes határozatát az önkéntesek szervezéséről: 1. Minden olyan egyén, aki magát elkötelezi hadiszolgálatra mindaddig, amíg a védelmi harc tart, az állami kincstártól szolgálata kezdetétől 8 krajcár napidíjat, a város pénztárából pedig 16 krajcár pótdíjat kap. 2. A városi önkéntes nemzetőrség számát a közgyűlés 150 főben állapította meg, akiknek napi pótlékát a városi pénztár fizette. Azonban ezen létszámon felül szívesen vett városi pótlék nélküli nemes szívű, önkéntes jelentkezőket is. 3. Ha az önkéntes nemzetőrök közül bárki a harcban munkaképtelenné válik, a város vállalta a róla való gondoskodást. Ha pedig a harcban elesik, ugyanúgy gondoskodik özvegyéről és árváiról. 4. Az önkéntes nemzetőrök toborzásának előleges költségeire 40 pengő forintot utalt ki a közgyűlés. 5. Az önkéntesek napidíjainak előteremtésére városrészenkénti gyűjtést rendelt el a közgyűlés gyűjtőívek kibocsátásával.
