Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

fenyegeti. Az is súlyosbította a helyzetüket, hogy mint fegyverben állók követték el tettüket. Éppen azért az állandó bizottmány a legszigorúbban kívánt felettük ítélkezni, hiszen polgártársaik békéjét akarták felzavarni. A közgyűlés felhívta tehát a zászlóalj őrnagyát, hogy a hat szabadszentkirályi nemzetőrt, ha még a zászlóaljnál vannak, azonnal fogassa el és mint lázítókat a megye börtönébe kísértesse. Ha pedig már nem volnának a zászlóaljnál, értesítse azonnal az alispáni hivatalt, hogy az a további intézkedéseket megtehesse.

22 Még egy panasza volt Gullinger őrnagynak a szabadszentkirályi nemzetőrökre, de most ez inkább Szabadszentkirály község ellen irányult. Palánkáról augusztus végén azt jelentette a baranyai alispáni hivatalnak, hogy Szabadszentkirályról a mozgó nemzetőrök nem érkeztek le Bácskába az utolsó váltásra. Az ottlévőket pedig addig haza nem bocsátja, amíg az újak fel nem váltják őket. Tájékoztatást kért az alispáni hivataltól, hogy Szabadszentkirályról elindultak-e már a váltásra. A megyei állandó bizottmány háromtagú bizottságra bízta az ügy kivizsgálását, hogy kiszállva Szabadszentkirály községbe, folytasson le vizsgálatot és ennek eredményéről tegyen részletes jelentést az alispáni hivatalnak, hogy azonnal meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. A drávai védelmi őrvonal keleti felének őrzésében a megye három nemzetőr zászlóaljának Bácskába vezénylése után is vettek részt baranyai nemzetőrök. Ezen az őrvonalon jelentős védelmi pont volt az eszéki vár is, amelyben katonaság volt elhelyezve. Az eszéki vár a magyar kormánynak egyik fegyverraktára volt, ahonnan több ízben utaltak ki puskákat vagy lőszert nemzetőrök és honvéd újoncok felfegyverzésére. A déli védelmi vonalat Csányi a rendkívül kislétszámú katonaság mellett tehát Baranya, Tolna, Veszprém, Somogy, Vas és Zala megyék mozgó nemzetőreiből szervezte meg. A tolnai nemzetőrök a mohácsi Duna szakaszon helyezkedtek el, lefelé körülbelül Laskóig, tehát a Bácskával szembeni Duna vonalat őrizték Baranya megye keleti részén. A baranyai Dráva vonalon a Dráva torkolatától Siklósig a baranyai nemzetőrök, Siklóstól Zalátáig pedig a veszprémi nemzetőrök őrködtek a folyó innenső partján. A Somogy megyei Dráva vonalra a somogyi és Vas megyei nemzetőrök vonultak fel, a zalai Dráva szakaszt pedig a Zala megyei nemzetőrség tartotta.

23 Amikor a veszprémi nemzetőröknek a Dráva vonalhoz való küldéséről Baranya megye értesült, itteni beszállásolásukról, a védelmi vonalon való elhelyezésükről a megye vezetősége már jóelőre gondoskodott. Veszprém megye Csányi László felhívására határozta el, hogy nemzetőreinek egyharmadát, összesen 4000 embert a Dráva vonal őrzésére felajánlja. Összeírt nemzetőrei közül a mozgó nemzetőr sereget önkéntes jelentkezés útján kívánta összeállítani, de elhatározta, hogyha önként nem jelentkeznék elegendő kimozdulni hajlandó nemzetőr, a hiányt sorshúzás útján pótolják, s ha a kihúzottak közül bárki vonakodna eleget tenni nemzetőri kötelességének, erőszakkal fogják erre kényszeríteni.

24 A határozat szerint Veszprém megye a 4000 főnyi mozgó nemzetőrségét három csoportban kívánta leküldeni a baranyai Dráva vonalhoz. Egy csoport szolgálati idejét egy hónapban határozta meg. Havonként a csoportok pontosan váltják egymást, így három hónap múlva a harmadik csoportot ismét az első váltja fel, s ez mindaddig folytatódik, amíg szükség lesz a veszprémi nemzetőrökre a védelmi vonalnál. Veszprém megyének is jelentős gondot okozott a nemzetőrök felfegyverzése. Mivel a megyének 400 db jó állapotban levő kardja és 1000 pisztolya volt raktáron, elhatározta, hogy ebből is pótolja nemzetőrei hiányos fegyverzetét. Az állandó bizottmányi közgyűlés utasította a várnagyot, hogy a századok legénységének a nemzetőr kapitányokon keresztül elismervény ellenében adjon ki kardokat és pisztolyokat. Csányi László országos biztosnak Veszprém megyéhez küldött levelei komoly figyelmeztetések voltak a Horvátországból várható veszélyre, de ezek a készülődő sereg lelkesedését