Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

Zala megye is levélben figyelmeztette Baranyát a horvátországi bujtogatok beszivárgására és őrök kirendelését javasolta a Dráva partjára. Ilyen veszélyes helyzetben érthető tehát, ha a kormány a katonai újoncozás gyorsítására, ütemének fokozására hívta fel a megyét. Újra és újra számba kellett venni a lakóhelyükről kimozdítható nemzetőröket. Ezért pontosan nyilván kellett tartani, hogy hány összeírt nemzetőr van a megyében, hány fő van némileg is kiképezve és felfegyverezve, s mindezekből hányat lehetne még mozgóvá tenni, kiindítani arra az őrhelyre, ahol ezekre a legnagyobb szükség van. //. A drávai védelmi vonal A belügyminiszter 1848. június elején értesítette Baranya megyét, hogy mivel Jelació horvát bán támadásra készül Magyarország ellen, a kormány Varasdtól Eszékig a Dráva innenső oldalán védelmi vonalat állít fel. Csányi László feladata, hogy a drávai védelmi vonalat megszervezze, s ezeken a részeken megtegye a szükséges védelmi intézkedéseket. Ezért a kormány Csányi Lászlót teljhatalmú országos biztossá nevezte ki, s Zala, Somogy, Baranya, Tolna megyéket és Pécs városát hatalma alá rendelte. A belügyminiszter hangsúlyozottan felhívta a megyét, hogy az országos biztost mindenben támogassa.

17 Csányi László Csáktornyáról keltezett levelében maga is tájékoztatta Baranya megyét a kormánytól kapott felelősségteljes megbízatásáról és a védelmi vonal kiépítésével kapcsolatos feladatokról. Felvázolta, hogy a Varasdtól Eszékig terjedő drávai védelmi vonalhoz 40 000 ember szükséges. Csak mintegy 5000 főnyi sorkatonaságot vezényelnek a Drávához Ottinger generális parancsnoksága alatt, s így a még hiányzó 35 000 létszámú fegyveres erőt a Dráva melléki megyék nemzeti őrseregeiből kell pótolni. A megyéknek kell gondoskodni a katonaság, illetve a nemzetőrök élelmezéséről. Amikor Baranya megye állandó bizottmánya ezzel az üggyel foglalkozott, Csányi maga is megjelent a közgyűlésen és ismertette a védelmi vonal megszervezésének kérdését. Különösen azt hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló csekély katonai létszámot megyei mozgó nemzetőr csapatokkal kell felszaporítani. Szükséges ez az országosan csekély katonalétszám miatt is, hiszen a pancsovai csajkások is Jelacic bán tervéhez csatlakoztak és rablócsoportjaik Zenta környékét pusztítják. Baranya megye megszavazta, hogy 6000 főnyi mozgó nemzetőrségét Csányi rendelkezésére bocsátja és a drávai védelmi vonalhoz küldi A megyében lévő honvédséget is védelmi célból egy zászlóaljra fogja kiegészíteni. Ezen kívül átengedi az egy osztályra felszaporított megyei pandúrokat, akiknek közbiztonsági feladatait az itthonmaradt rendes nemzetőrök fogják ellátni.

18 A belügyminiszter Pécs várost külön is értesítette Csányi megbízatásáról és figyelmeztette, hogy a város hatósága, lakosai és nemzetőrei engedelmességgel tartoznak neki. Rendezze tehát a város őrseregének mielőbbi felállítását. Biztosítsa az őrsereg sikeres mozgóvá tételét, a vidék biztonságának megóvása érdekében kimozdítható csapatokra osztályozását. A kimozdított nemzetőrök részére napidíjat kellett megállapítani. Batthyány Kázmér főispán külön felhívásban fordult Baranya megye lakosaihoz, amelyet Pécs városnak is megküldött. Ebben hangsúlyozta, hogy fegyvert kell fogni gazdagoknak és szegényeknek, mert a haza nagy veszélyben van. Ki kell állni a megye határára, hogy a támadó csapatok be ne hatolhassanak. A Dráva-vonalon csupán 5000 sorkatona van 10 ágyúval. A szükséges 35 000 főnyi mozgó nemzetőrséget hat megyének — Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna, Baranya — és Pécs városnak kell kiállítani. Baranya megye felszereli a 6000 mozgó nemzetőrt, a többi pedig otthon részesül kiképzésben, és váltani fogják egymást az őrcsoportok.