Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

A lakóhelyükről kimozduló nemzetőrök családtagjairól hatóságilag gondoskodtak. Segítették őket a mezei munka végzésében és gondoskodtak orvosi ellátásukról. A mozgó nemzetőrök ha nem is voltak egyenlő értékűek a sorkatonasággal, jó szolgálatot tettek a hazának, miután a katonaságot igyekeztek velük pótolni. A nemzetőrségi zászlóaljakat a sorkatonaság módjára szervezték meg és a begyakorlásukat is ugyanígy végezték. A megyék és városok mozgó nemzetőrségeiket a minisztérium által megszabott arányszámban állították ki.

13 Bár az összeírásokban nyilvántartott és besorozott nemzetőrök általában lelkesedéssel vállalták a nemzetőri szolgálatot, akadtak számosan olyanok is, akik mentesítésüket kérték a nemzetőri szolgálat alól. Az ilyen kérelmek akkor szaporodtak meg, amikor a mozgó nemzetőri alakulatokat megszervezték. Még otthon, a lakóhelyen szinte kivétel nélkül mindenki vállalta a nemzetőri szolgálatot, de amikor arra került a sor, hogy a nemzetőröket a lakóhelyükről kimozdítják, többen kérelmezték különböző okokra hivatkozással mentesítésüket a nemzetőri szolgálat alól. Baranya megye állandó bizottmánya, mivel biztosítani akarta a közigazgatás zavartalan ellátását, időben gondoskodott arról, hogy a megyei és járási tisztviselők közül kik maradnak otthon munkahelyükön, vagy kik vonulnak táborba a nemzetőrökkel, vállalva a mozgó nemzetőri szolgálatot. Tehát megjelölte a közgyűlés, hogy a tisztviselők közül ideiglenesen kiket mentsenek fel, kiket küldjenek őrvédelmi szolgálatra, másrészt kiket kötelezzenek arra, hogy hivatali munkájuk folytatása céljából a helyükön maradjanak. Elhatározták tehát, hogy a jelen körülmények között elegendő, ha minden járásban egy szolgabíró és egy esküdt marad otthon. Név szerint felsorolták, hogy kik legyenek ezek a pécsi, a siklósi, a baranyavári, a mohácsi, a hegyháti, a szentlőrinci járásokban. A fel nem mentett többi tisztviselőt pedig utasították, hogy a parancsnokok egyetértésével vegyenek részt a mozgó nemzetőröknek a kijelölt helyekre történő vezetésében. A megyeházán hivatali működésükben hagyták meg a másodalispánt, a főjegyzőt, az első aljegyzőt, a főadószedőt, a főügyészt, a főlevéltárnokot, és az első számvevőt. Az elsőalispánt pedig a mozgó nemzetőrökhöz nemzetőri szolgálatra osztották be. Ugyanígy a mérnököket, útbiztosokat, írnokokat, főorvosokat; az utóbbiakat váltó szolgálatban a három kerületi sebésszel." Hangsúlyozzuk, hogy bár igen nagy jelentőséget tulajdonított Baranya megye állandó bizottmánya a nemzetőri feladatok végrehajtásának, arra is ügyelt, hogy elegendő tisztviselő maradjon a közigazgatási munkában. Ilyen meggondolásból nem teljesítette Schulczer István mohácsi járási nemzetőr őrnagy azon kérelmét, hogy a zászlóaljában szolgáló tisztviselőket, mint kiképzett tiszteket hagyja meg állomáshelyükön, mert náluk a táborban nagy szükség van rájuk. A megyei állandó bizottmány azzal utasította el Schulczer őrnagy kérelmét, hogy a közigazgatásnak múlhatatlanul szüksége van a tisztviselőkre. Foglalkozni kellett a megyei állandó bizottmánynak magánosok mentesítési kérelmével is. Maga Baldacci, a nemzetőrségi ügyekkel foglalkozó országos választmány elnöke kérte Baranya megye állandó bizottmányától, hogy mentesítse a mozgó nemzetőri szolgálat alól Zehmeister Alajos szentlőrinci ispánt, aki orvosi bizonyítvány szerint beteges. A kérelmezőt felmentették a szolgálat alól és a hadügyminisztériumon keresztül értesítették Baldaccit, hogy Baranya megye az uradalmi gazdatiszteket, gyógyszerészeket, postakezelőket már eddig is felmentette a nemzetőri szolgálat alól. Nem járt sikerrel a mohácsi korsós céh kérvénye, hogy a tagjait mentse fel az állandó bizottmány a kenyérkereső nyári időszakra a nemzetőri szolgálat alól. A céh kérelmét az állandó bizottmány arra hivatkozással nem teljesítette, hogy nincs miniszteri rendelet, amely a korsósok mentesítéséről intézkedik. Már pedig miniszteri rendeletek határozzák meg, hogy kiket lehet mentesíteni a nemzetőrségtől. A mozgó nemzetőrség megszervezéséhez szükségből fogott hozzá a kormány, mivel