Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

már vázolt helyzetben szabadon engedjenek. Ezt az aggályát ki is fejezte az OHB-nak ismer­tetve Bunyik eszéki tevékenységét. „Minthogy pedig az Ozorán lefegyverzett Roth-féle dandár holnap vagyis október 11-én érkezik Pécsre nékem pedig a magas kormánytól világos utasításom azoknak hazabocsájtása iránt nincsen a fentebbi ellenséges mozdulatok után pedig méltán tarthatok tőle, hogy ezen többezernyi hadifoglyokat a Dráván egyszerre visszaeresztvén, az ottan biztos czinkos társai s a felkelő nép által kényszerítetthetnek újra édes hazánk nemzetünk ellen fegyvert ragadni... nehogy rosszul alkalmazott nagylelkűségből önmagunk döflyünk tőrt nemze­tünk szívébe. Említett Roth féle többezernyi foglyokat Pécsett a kormánytól várandó hatá­rozott világos utasításig vissza fogom tartóztatni... Meggyőződésemet javaslatomat, cse­lekvési szándékomat bejelentettem, ha másként méltóztatnak parancsolni azt lehető leg­rövidebb idő alatt bevárom." 88 Kossuth, Bunyik tevékenységét elítélve, utasításokat ad törvényen kívül helyezésére, majd Jovics eszéki várparancsnok tevékenységét bírálva, felhívja a kormánybiztost, figyel­meztesse a várparancsnokot „hogy a kormány magával játszani nem hagy s egy hét alatt Eszék várának a törvényiránti engedelmességre vissza kell térnie, vagy a várparancsnok magának tulajdoníthatja ami történni fog." „Ön bölcs belátására bízzuk mit és mennyiben áll tehetségébe az eszéki várnak engedel­mességre visszahozását előmozdítani, mire Önnek szabadkezet teljhatalmat adunk. A horvát foglyok iránti nézeteit tökéletesen helyeseljük; Investigáltassa Ön nincsenek-e köztük holmi lázítók és bujtogatok, ezeket szoros őrizet alá tétesse, azután válogassa ki a foglyok közzül a tehetetlen, öreg családos embereket, ezeket esketesse meg az alkotmányra, s hogy soha Magyarország ellen fegyvert nem viselnek. írassa fel neveiket lakásaikat, s bocsássa haza, de nem Eszéknek és szorosan megtiltsa nekik halál büntetés alatt, hogy Eszékhez közelítsenek. De a többi fegyvertfogható foglyoknak tudtul adandó, hogy mert Horvátországban és Szlavóniában még most is lázítanak és fegyveresen átát csapnak, mind­addig foglyok fognak maradni, míg Horvátország és Slavonia a törvény iránti engedelmes­ségre tökéletesen vissza nem tér." 69 Roth lefegyverzett hada október 11-én érkezett Pécsre a lelkes fiatal vásárhelyi staféták kíséretében. Nyomorult, agyonfáradt, kiéhezett népség volt. Batthyány Kázmér e toprongyos majd összeroskadó nép láttára, amelyet aligha tarthatott harcképesnek, Scitovszky püspök kérésének is eleget téve, a sereg döntő többségét hazájába visszaengedte. Scitovszky október 12-én a székesegyház előtti kaszárnyatéren tábori misét mondott s Olesics György egerági plébános a foglyok nyelvén beszédet tartott, ami után a fentebb már ismertetett esküminta alapján megeskették őket, majd további útjukra bocsátották. Ugyanakkor, amikor a magyar forradalom kormánya a Roth-féle sereg hazabocsátásával óriási nagylelkűségről, a horvát nép iránti nagy jóindulatról tesz tanúbizonyságot, a zágrábi püspök a magyar forradalom ellen agitál. 70 V. Baranya megye helyzetét az eszéki vár magatartása rendkívül bizonytalanná tette. A Dráva vonalát le kellett zárni, viszont ez a vár birtoklása nélkül nem volt lehetséges. A kérdés megoldása annál is inkább nehéznek látszott, mert Jelasic hívei kihasználva Jovics vár­parancsnok magatartását, hatalmukba kívánták keríteni a várat. Az első lépést a már fentebb ismertetett módon a közigazgatási apparátusnak a kicserélése jelentette. Ennek az volt a célja, hogy a magyar barát vezetők félreállításával a város hangulatát a magyar forradalom ellen fordítsák. Magyar polgárokat minden indoklás nélkül letartóztattak és foglyoknak tekintettek, kifejezésre akarván juttatni ezzel a magyarok és horvátok szembenállását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom