Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

1848. október 3 Tolna megye főispánjának levele Batthyány Kázmér Baranya megyei kormánybiztoshoz az oroszlói rajtaütés a Pákozd és Sukoró mellett aratott győzelemmel kapcsolatban Mgos Gróf Főispán és Kbiztos Úr! Hazafiúi örömmel értesültem f. hó 1-én kelt becses leveléből azon igen szép hadi sikerről, melyet a' tisztelt Gróf főispán Úr oly bölcs mint lelkes fővezérlete alatt álló baranyai nemzetőrség és felkelt Nép egy nagy lőszer szállítmánynak elfoglalásával, az ellenhadból számosoknak hadifoglyokká tételével, és veszedelmes kémeknek elfogatásával eszközlött. Ha az ellenséges hadjárás eleitől fogva, midőn a' Dráván átkelt, mindenütt, merre tartott, hasonló csorbát szenvedett (volna) és úgy tikkasztatik: bizonyára nem halad vala oly sebesen és vakmerően előre — s' elbizakodott fővezérének históriai hírnévre sóvárgó és — ő tudja mily magasságra szédelgő terve érdemlett, kudarcot vallva aligha idejére korán csupán sületlen nevetséges kalanddá nem válandott volna. De Zalán, Somogyon keresztül és így tovább ment ő gyorsan bántatlanul. Mi Tolnaiak sem örvendhettünk eddigelé az ellenség hántásában a' baranyaihoz hasonlítható fényes sikernek. Miután annak egy alábbi nagy hadosztálya váratlanul meglepőleg szállván meg Somogy megye felől Iregh m(ező)városunkat, dúlás és gálád kicsapongások után, melyekre vetemült, hamar elhagyta határainkat. De népünkben annál bosszulóbb emlékezetet hagyott maga után, amely annak idejében még megteremtheti reá nézve fanyar gyümöltsit. A Baranya Megye felől jött másik hadcsapat pedig akkor vonult keresztül megyénk Napnyugoti részén, midőn mi is Megyénk legfelsőbb Keleti pontját Dunaföldvárnál őrző katonacsapatunk támogatásául oda valánk kénytelenek gyűjteni felkelt népünket. Azonban e másik hadcsapat részei bosszantást és nyugtalanítást az alábbi sanyarú tapasztaláson felindult népünk részéről szenvednie még is kellett. Táborából néhány egyén elfogatván, agyonlövetvén.

1 És e hadcsapat eképp is tartoztatván útjában nem csak a múlt hó 29-én Fejér vármegyében Pákozd és Sukoró közötti völgyön seregeink részéről győztesen vívott előcsatában részt nem vehetett — de miutánmég tegnap is Pinczehely Mező városunk körül táborozott, már csatlakozással főhadtestének erősítésére és hónap Martonvásár körül leendő nagyobb ütközetben sem lehetend. Adjon Isten abban győzelmet igazságos fegyvereinknek! És ha az ott megvert had visszafelé szaladozand: akkor fogja még a népfelkelés az utóharagot kíméletlenül az ellen vívni, békés küszöbeit rablástól, gyújtogatástól méltóan minden áron megóvandó. Kelt Szexárdon okt(óber) 3-án 1848. (Fogalmazvány) TmL. Sztankovanszky Imre főisp. ir. 1 A kipontozott részek olvashatatlanok.