Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

Értesítés a megyéhez, hogy az uralkodó báró Jelacic Józsefet nevezte ki horvát bánná A Magyar Királyi Helytartó Tanács 1848. évi Böjtmás hó 31. napján tartott üléséből kelt 14 458. sz. intézménye folytán közhírré teszi, miszerént ő Felsége a Király f. é. március hó 23-án 6001/201. sz. a. kelt kegyelmes leiratánál fogva Dalmát, Horvát és Tót Országokban Gróf Haller Ferenc lemondásával megürült Báni méltóságra B. Jellasich Józsefet cs. k. tábornoki őrnaggyá és valóságos belső titkos tanácsossá nevezése mellett kegyelmesen emelni méltóztatott. Tudomásul szolgál. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 616/1848. sz. Ferenc Károly főherceg elnökletével tartott cabinet ülésen, 1848 március 22-én, báró Jósika Samu által tett indítvány kérte a királyt, hogy báró Jelacié József horvát határőr — ezredest nevezze ki horvát bánná. Március 23-án kelt királyi kézirat szerint Jelacicot tábornokká és horvát bánná, két hét múlva altábornaggyá és titkos tanácsossá nevezte ki. A magyar forradalom nyílt ellensége kapott rövid idő leforgása alatt jelentős pozíciókat. 1848. május 6 A Pesti Hírlap tudósítása a mágocsi népgyülésröl Baranyából. Mágocs. E mezővárosban húsvét másnapján

1 népgyűlés tartatott. Közel 3000 jöttek össze. Majthényi József, az utóbbi napokban Baranyának képviselője, a rokonérzelműek fényes kíséretében jelent meg, az új törvényeket felolvasandó. Szabó Ádám gyógyszerész és Varjú Ferencz jegyző szónoklatával fogadtatott. — Lelkes beszédében előadá, milly fáradhatatlan buzgalommal küzdöttek honunknak nemesb lelkű képviselői a szabadság és jogszerűség kivívásáért —megmagyarázta, miben áll a valódi szabadság — és egyszersmind előadta azon kötelességeket, mellyeket a jelen jogok megnyerte után is kell minden honpolgárnak hűn teljesíteni — kiválólag a nemzetőrség terjesztésére és szilárdítására szólítván fel a népet. — Utána Börzsöny József a képviseletről szónokolt. — Végre az alulírott a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméit fejtegette — ez utóbbit különösen ajánlván a különbféle néposztályoknak, a nyelvek minden különböztetése nélkül — és kitüntette a jelen sajtószabadságnak a megbukott censura feletti előnyeit. A nemzetőrséget pedig, mint a közszabadságnak palládiumát állította fel. — Ezekután a törvények magyar és német nyelven felolvastattak. És a nép csendben eloszlott. A századok reményei, vágyai teljesültek. A nép bizalomteljesen néz boldogabb jövője elé. — G. A. lelkész. Pesti Hírlap, 1848. május 6. (Hírek) 1 április 24. 318