Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

FORRÁS ISMERTETÉS - Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849. május—augusztus

nyi szerint — Pécset körülzárnák, ehhez kérte Noszlopy segítségét. A július 11-i felszabadítási akció nem Noszlopy hibájából maradt el. Ugyancsak erről a kudarcról számolt be Gaál tábornok is. Később Majthényi július 24-én válaszolt Noszlopy keményhangú levelére, melyben megírta a pécsi akció elmaradásának okát. A július második felében megindult császári támadásról, a Baranyában készülődő ellenség mozdulatairól érkeztek az újabb és újabb jelentések. A fáradhatatlan Noszlopy még július 23-án, három nappal elvonulása előtt is, Pécs felszabadításának tervén dolgozott. A terv, melyet Zambelli ezredesnek írt, ekkor nélkülözte már a realitást. A július 24-re Kaposvárra meghirdetett népfelkelést, amely számbelileg jelentős, de katonailag csekély értékű volt, kénytelen szétoszlatni. Az általa szervezett 127. honvéd-zászlóalj és huszárszázad élén, a forradalmár tisztviselőkkel hagyta el a várost, illetve Somogy megyét. Szekszárd, Bonyhád az elvonulás útja. Itt kapta meg az alsódunántúli megyékre szóló kormánybiztosi meghatalmazását. A forradalom és szabadságharc süllyedő hajójáról a középbirtokos nemesek már biztonságba helyezték magukat, a kisnemes Noszlopy pedig rendületlenül szolgálta a forradalmat. Július 31-én Bonyhádon parancsot adott a magyar bankjegyek átvételére. Augusztus elején pedig a hazaárulók ellen adott ki hirdetményt és a forradalmi terrort helyezte kilátásba. Amikor Veszprémből Klapka seregének egy részéről hírt kapott, elhatározta, hogy csatlakozik. Zamárdinál a kompon átszállította katonáit és Balatonfüreden a tolnai és Fehér megyei önkéntesekkel erősödve augusztus 10-én még Veszprémben, egy Bakonyban felállítandó hadtestben reménykedett. Itt érte augusztus 16-án a világosi fegyverletétel híre. Ezután elbocsájtotta katonáit. Többségük hazament, míg néhány százan bejutottak a komáromi várba. Noszlopy Gáspár pedig megkezdte hároméves bújdosását. Hamarosan a földalatti felszabadító mozgalomba bekapcsolódott. A nagy apparátussal nyomozó császáriak elfogták, ekkor sikerült megszöknie. Újból szervezkedett és ekkor árulás révén újból letartóztatták. Ezután gyorsított eljárással Bécsben tárgyalták az ügyét, ahol halálraítélték, majd 1853. március 3-án Pesten kivégezték. Az itt közölt 41 dokumentum 1 kivételével az ő iratai között találhatók. Az Országos Levéltár, Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos 1849 iratai, 1298., 1299. és 1300. sz. csomókban őrzi iratait. Az itt közöltek, főleg az 1300. sz. csomóból valók. A közölt iratokból 35-öt közvetlenül hozzá címeztek, vagy ő másnak írt. A szigorúan nem hozzá írtakból 2 darab bátyja, Noszlopy Antal kormánybiztos-helyettes irata. A többi 4 iratnak Baranyával, illetőleg Péccsel van kapcsolata. Az iratok többsége eredeti tisztázat, míg a fogalmazványoknál feltüntettük a javításokat. Az iratok őrzési helyét, ill. elnevezését rövidítettük : NG. kormb. i. 1300. sz. cs. 120. folio. 1, 1849. május 5 Vass tiszttartó levele Vörös Józsefhez a Czindery-féle ladi uradalom igazgatójához, melyben a forradalmi események terjedéséről számolt be Tekintetes Igazgató Úr! Ma az egész napi hírek, és hivatalos tudósítások jól tartottak és elég aggodalomba hoztak a Szigeti eseményekkel, nem tudom mi lészen a végső eredménye — Dombon — Darányban — Istvándiban kirakták a vörös zászlókat, az izgatás terve általjánosnak és nagyon elterjedtnek látszik; még innen a Spitzer Sándort is elvitték Kapósba, hogy ottan Nemzeti őrködve több falukon terjesztve az izgatást, és így a felkeltek elszéledése célszerűleg hasz-