Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Náray. Jelentős számú halottról beszél. Ebben a kérdésben Náray adatai pontosabbnak és megbízhatóbbnak látszanak. Kelemen nem nagy rokonszenvvel nyilatkozik Scitovszkyról sem, a püspöki residentiára is igen ritkán jár be (állandóan betegségre hivatkozik), ezért értesülése is jóval pontatlanabb, mint Nárayé. Naplóját 1856-ban zárja le, de 1849-től már főleg egyházi kérdésekkel foglalkozik írásaiban. 2 A legjellemzőbb példa erre Tarnay írásában Görgey személyének az értékelése. A jobboldali Náray és Horvát, ha írnak is a szabadságharc magyar tisztjeiről, így Görgeyről, veszedelmes ellenségnek titulálják, Tarnay már tele van vádaskodással, a korabeli közhangulatnak megfelelően. Ugyanakkor érzelgős, felszínes, álhazafisággal telített. Jellemző, hogy kéziratának második részében, amelyet jóval később írt, a császár iránti lojalitástól, a kiegyezés nagyszerűségéről szól. Tarnay Károly: Mohácsvidéki történetek Kézirat BmL. Lymbus CXIII/9. 3 1848-ban még csak a legfontosabb eseményeket jegyzi le. 1—2 dátum köré csoportosítja az eseményeket. 4 Andreczky József: Baranyavármegye nemesei. Taizs, 1909. 58. p. 5

Juventus Regii gymnasii Quinque Ecclesiensis Sacro ord. Cisterciensium crédita A 1817—1821 BmL. Gyűjtemények: Isk. értesítők. 6 BmL. Baranya megyei Gazdasági Egyesület 37/1845. 7 BmL. uo. 27/1846. 8 BmL. uo. 22/1845. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a mintagazdaság felállítására Batthyány Kázmér 32 hold területet ajánlott fel. 9 BmL. uo. 56/1845. 10 BmL. uo. 116/1846. A külföldi fajták meghonosítása terén végzett kísérleteiről beszámol a Baranyai Gazdasági Egyesületnek. 11 BmL. uo. 117/1846. 12 Hetilap (kiadta az Ipartestület) 1845. június 3. Ezideig, főleg azért, mert országos lapban jelent meg, valamennyi helyi feldolgozásból, sőt bibliográfiából is kimaradt. Ismeretes még a Hetilap c. pesti újságban (1849. október 31. (megjelent „Pécsi kőszén" c. munkája. 13 BmL. uo. sz. n. 1848. márc. 8. „Minthogy más dolgaim rövidítése nélkül a gazdái egyesület pénztárnokságát nem viselhetem — megköszönve a T. Egyesület bizalmát, ezennel lemondok..." 14 BmL. Pécs város kgy. iratai 3886/1848. 15 BmL. Pécs város kgy. iratok 2105/1851. 16 BmL. Pécs város kgy. iratok 1371/1851. A felvett pénzt 1852-ben visszafizette. 17 BmL. Pécsváradi Közalapítványi Uradalom Fiscális iratok 48/1850. 18 BmL. Baranya vármegye kgy. Ir. 5448/1852. 19 BmL. Pécs város Polgármesteri Iratok 2574/1930. 20 Február 7-én az Eszéki várral kapcsolatban jegyez fel eseményt : Batthyány Kázmér és még nyolc személynek Eszékről történő eltávozását. 21 Fiának, Kálmánnak alkalmasságával kapcsolatos feljegyzések következnek. 22 Március 4-től, május l-ig a következő eseményeket jegyezte fel Náray a naplóba: Március 4: T. Ferenc József alkotmánya (Olmütz), és a Dunántúlon helyreállott „béke és nyugalom". Március 14., 16. és 17. Kálmán fiának katonai szolgálatba lépésének ügye. Április 1. Az Eszékről megérkezett honvédtiszteket Sopronba rendelték eskütételre. Április 6. Kaposvárról Eszékre utazó granicsár-tiszt beszállásolása. Április 9. olaszországi hadi események — hálaadó mise a vártemplomban. Április 30. vezénylések Eszékre. 23 A küldöttség vezetője a pécsi Jellacic főbíró volt, aki, mint a bán rokona a város nevében tártárgyalt, eredményesen. 24 A szekszárdi Albonits kereskedő személyi ügye következik a naplóban, majd említést tesz Jellasics Zágrábi utazásáról. 25 A „Bonyhádon levő magyar kormány rendelete szerint újra újoncoztak"... Vaskos félreértés! Vörös Márton 1848-ról megjelent füzetében (Pécs—Baranya részvétele az 1848—49 évi szabadságharcban Pécs, Szikra nyomda é. n. 43. p.) ezt a következőképp fogalmazta meg: „A baranyai ellenállás erejét növelte az, hogy a magyar forradalmi kormány a közeli Bonyhádra költözött" A tények ismeretében ez már nem félreértés — tájékozatlanság! Feltehetően Náray így érthette: „Bonyhádon, a magyar kormány rendelete szerint újra újoncoztak." 26 Ez után vázlatos rajzot közöl a csapatok felállásáról.