Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Február 28. Kováts Károly csak e napokban kitett Pécsi Szolga Bíró részeg fővel Hetényben és környékén arra bujtogatta a népet, hogy keljen fel és vele menjen Pétsre, tépjék le a fekete-sárga lobogót, fogják el a Cs. K. katonaságot, és a 848-ki törvényt állítsák vissza. Tehát Hetény és néhány község állítsa vissza a 848. törvényt, badarság, de a nép nem is hederített reá. Három hadi társzekér jött. Mártzius 1. Kováts Káról bujtogatását a kir. Biztos megtudván Förster Béla Szolga Bíró 12 katonával Heténybe küldé vizsgálatra, ki a dolgot valónak találván Kováts Károlt a Hetényi Bíróval és 1 esküdtel fogva Pétsre hozta. — A két hadi társzekér elment. Mártzius 2—3. Madarász József volt megyei főjegyzőnek, Barthos Eduárd főbírónak Angyal Pál meg Aidinger Pál országgyűlési követnek javai felírattak, mivel 848. ki October 6-án szétoszlott, de folytatott országgyűlésen tovább is részt vettek. Mártzius 4. Ő Felsége engedményezett (Octroi.) alkotmányt adott, az egész Ausztriai Birodalomnak. Pesten nagy Te Deum a Templomokban^ hogy a Dunántúli részen a béke és nyugalom helyreállt. Május /. Jellasits táborából egy század banderiális huszár érkezett Pétsre. Május 2—3. Jellasits Budáról Szektsőre jött seregével.. .

22 Május 4. Pétsváradról bejött Ottinger tábornok 12 ágyúval 6 Haubitzal, 800 Hárdek vasas lovasokkal, 1400 lóval és 3000 Zaccai granitsárokkal. Pétsváradon a 848. ki October 23-án elvett Hárdeg vasas lovakért, munitzioért, oda való Visi orvosra 50-t,a mészárosra 70 botot vágattak, Léderer zsidótól 25 göböl ökröt elvettek, itt Pétsen meg a 848 szeptember 24-én Oroszlónál elvett lőporért 100 000 pft-ot, 1500 pár fejér ruhát, 1000 pár bakantsot, mint sartzot kívántak 24 óra alatt. Tüstént megyei és városi küldöttség ment Szektsőre Jellasitshoz, könyörögvén a sartz elengedéséért.

23 — nékem 12 ember és 2 ló adatott tartásra. Május 5. Ottinger Tábornok, a Cs. K. zászló mellé kitűzette a magyar lobogót is a megye és város házain. — Szigetvárból kiverte a felkelt nép a granitsárokat, de Pétsről nagyobb erő menvén ki, a felkelőket szétverték és mindeneket Pétsre hozták 2 fogollal. Délután ismét sürgették a sartzot, kidobolván, hogy ha holnap vasárnap regvei 9 órakor a város 50 000 pft-ot, a megye 50 000 pft-ot nem fizet, gyújtás és rablás engedtetik, pedig még ekkor a Szektsői küldöttség nem jött meg; rettegés, félelem, pakolás, menekülés egész éjjel. Május 6. Éjfél után 2 órakor a küldöttség Szektsőről azon örvendetes hírrel jött meg, hogy tsak az exentionális költségeket fizesse a város, úgymint 11.500 pft-okat 6 napra. Mivel azonban az éjjel már a kereskedők 52.000 pft-ot összveadtak, könnyen kikerült, minden ház 1 pár fejér ruhát adott, bort, pálinkát, húst, kenyeret a város adott és így a termesztvényekkel az exentio 18 000 pft-re ment. Eképp a város a pusztulástól megmenekedett, bizonyosan 848-ban Batthyány Kázmér gróf és B. Majthényi József alispán nem gondolták e következéseket, midőn a lőport és lovakat elvenni rendelték. — Azonban azokat keresték, kik a tavali Pétsváradi vasas lovak elvételénél segédkezet nyújtottak; de jókor értesülve elillantak. — Befogták a Nendtvich gyógyszerészt, de hamar kieresztették úgy Grabaritsot is, továbbá Madarász Endrét, Lakits Ferenczet, Gyenes mérnököt, Pirényit, ezeket megtartották, délután 2 órakor az egész hadierő elment, azonban a város nagy rémülésére 2/4 óra múlva ismét minden ágyúkkal, lovassággal és gyalogsággal visszajöttek és bészállásoltattak, ismét nagy rettegés. A Pétsváradi lovak részesei újra kerestettek. Csima a Vindisch, Bubreg, Vimér elszöktek a Metseki erdőben. Május 7. Regvei 4 órakor valahára eltakarodott a hadsereg és magokkal vitték fogóiként Eszékre Gyenest, Lakitsot, Madarászt és Pirényit. Itt maradt az előbbi 500 granitsár, 120 bander, huszár és 3 ágyú. Tüstént a város Bírája Nagy József, Plichta kalmár s többen leutaztak Eszékre Jellasitsot kérni, hogy a foglokat eresztené haza. — Az itt lévő granitsárok Liccaiak voltak, iszonyú nagy testalkotásúak, vad természetűek, rondák, soknak inge sem volt, nadrágjuk, frakjuk rongyos, én adtam a nálam lévőknek üngöt, ételt, bort, orvosságot 1 betegnek. Azért semmi gorombasággal nem voltak erántam de Lammer szomszédom ajta-