Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Náray János: Pécsi Krónika 1848—1849 BEZERÉDY GYŐZŐ I. A baranyai és pécsi 1848—49-es eseményeknek szemtanúk által történt leírásai még jórészt ismeretlenek. Pedig a szemtanú véleménye nem hanyagolható el. Helyi vonatkozású napló ebből az időből igen kevés van és jobbára az is feldolgozatlan.

1 Az egykorú feljegyzések értékei vitathatatlanok, és a későbbi visszaemlékezésekkel ellentétben, ezekben a valódi érzések, az első benyomások visszhangjai nyilatkoznak meg. A 60-as években készült visszaemlékezések ugyanis már erősen „kozmetikáznak'", együtthaladnak a hivatalosnak számító állásfoglalásokkal, és a sokszor tévesen irányított közvéleménnyel. Erre jellemző példa a mohácsi Tarnay Károly ügyvéd naplószerű visszaemlékezése, mely Mohács-vidéki történetek címen a 80-as években nyomtatásban is megjelent. Bár szemtanúk visszaemlékezéseit írja le, és a kézirat első része még a kiegyezés körüli időben elkészült, nem mentes a 70-es évek felszínes hazafiságától, az akkori értékelések visszásságaitól. Ebben a visszaemlékezésében Tarnay már több évi távollétből szemléli az eseményeket és művében már a más benyomások hatása alatt mérlegel és értékel.- Ugyanakkor nem említi forrásait és úgy írja munkáját, mintha minden saját benyomásain alapulna, vagy mintha korabeli napló lenne. Mindez erősen rontja visszaemlékezéseinek értékét. Ezzel szemben Náray naplója a friss élmények hatása alatt készült. Szerzője az első benyomásokat rögzíti, azonnal mérlegel és véleményt mond. Ez főleg az 1849-es évre vonatkozik, amikoris igen részletesen dolgozik, s naprakész naplót vezet? Naplója hiteles, tárgyilagos feljegyzés, bár erősen jobboldali, konzervatív beállítottságú. A saját érdeke megegyezik a városi polgárság érdekeivel, s ezért nem örül a megszálló csapatok jelenlétének, főleg a hadisarc kivetésének és a beszállásolásoknak, hisz ezek anyagilag is igen megterhelik. Ezekért a terhekért azonban a forradalmárokat okolja, akik szerinte oktalanul, végzetes könnyelműséggel, a várost prédának a megszálló csapatok elé vetették, s kis híján katasztrófába sodorták. Az egész naplót ez az alaphang kíséri végig. Szerzője tehát jobboldali, a püspökhöz közelálló körök embere, aki azonban mindezek mellett megfelelő áttekintő képességgel rendelkezik, és az eseményeket túlzó elfogultság nélkül szemléli. II. Ki volt a szerző ? Náray János életéről igen keveset tudunk. Vasmegyei családból származott. Őse Náray Boldizsár nemességét 1733-ban igazolta Vas megyében. A család egyik ága később Pécsre került (Náray Ignác). Náray János, Náray Imre harmadik fiaként 1802—1803ban született} Középfokú iskoláit a Pécsi Ciszterci rend főgimnáziumában végezte? Feltehetően felsőfokú iskolát is végzett, valószínűleg valamelyik gazdászati intézetben, Keszthelyen vagy Magyaróváron. Mint családjának több tagja, ő is püspöki szolgálatba lépett, és a Pécsi Püspöki Uradalomnak lett a számtartója. írásaiból megítélve igen művelt embernek számított, érdeklődése sokirányú, de elsősorban gazdasági és azon belül is mezőgazdasági vonatkozású. Éveken keresztül vezetőszerepet tölt be a Baranyai Gazdasági Egyesületben is, ahol az egylet központi pénztárosa. A gazdasági ügyek vezetése mellett (mérlegek készítése, részvények, kamatok jegyzése, kiadások és bevételek vezetése) azonban mezőgazdasági kérdések is érdeklik. Az egyesület sokirányú