Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Mándoki László: Aradi vértanúk nótájáról
Természetesen annak idején mindenki tisztában lehetett azzal, hogy csupán a hatóságok és a cenzúra megtévesztésére került a szöveg élére a „Népdal" megjelölés, hiszen ha felidézzük az eseménytörténeti lánc néhány szemét, a következőket láthatjuk : 1. Az 1849. okt. 4-i császári alkotmány Magyarországot 5 tartományra osztotta s mindegyik élére katonai parancsnokot állított, melléje pedig polgári biztost, kik mind idegenek voltak. Haynau hamarosan megbukott s Albrecht főherceg lett az öt tartomány kormányzója. 2. Oroszország elhidegült Ausztriától, mert ez a krími háborúban cserbenhagyta. 3. Éppen akkor vette nőül Ferenc József a nemeslelkű és szép bajor királyleányt, Erzsébetet (1854), ki rokonérzéssel fordult a magyarok felé. 4. A császár amnesztiát adott a raboknak s emigránsoknak, aztán beutazta Magyarországot (1857). 8 5. Bach igazolni akarta kormányrendszerét „Rückblick" c. röpiratában. Erre névtelen író válaszolt „Blick auf Rückblick" c. munkával, mely leleplezte a Bach-rendszer hibáit. S mikor e röpirat szerzőjét már-már megtalálták, Széchenyi István öngyilkos lett a döblingi ideggyógyintézetben. 6. Ferenc József kiadta a híres októberi diplomát (1860. okt. 20). 7. Nemsokára a magyarellenes Schmerling Antal lovag váltotta föl Bach főminisztert, ki a császárral kiadatta az októberi diplomát kiegészítő februári pátenst (1861). 8. Az 1861. évi áprilisi országgyűlés a 48-as alkotmányt kívánta vissza. 9. A császár feloszlatta az országgyűlést. 10. Most kezdődött a szoros értelemben vett provizórium (1861—65). 11. Garibaldi olasz sikerei, a porosz ellentét Schleswig—Holstein miatt újabb háborúval fenyegettek. Ekkor írta Deák Ferenc a híres húsvéti cikket a Pesti Napló 1865. április 16-i számában, mely megmutatta, hogy lehetséges a 48-as törvények kiegészítése a pragmatica sanctiós osztatlan együttbirtoklás védelmére. 12. Ferenc József Pestre érkezett (jún. 8.), felfüggesztette az ostromállapotot és Schmerling lemondott. (A kiemelés tőlem —- M. L.) 13. Dec. 10-én összehívták az országgyűlést, azonban 1866. jún. 26-án az időközben kitört porosz háború miatt elnapolták. 14. Ferenc József 1867-ben nevezte ki a II. magyar minisztériumot, az országgyűlés, mely újra folytatta munkáját, május 29-én magáévá tette a kiegyező bizottság javaslatait, amelyeket Ferenc József is szentesített. 15. A koronázás 1867. jún. 8-án történt meg, létrejött a kiegyezés. (Az 1—12. pontokban némi rövidítéssel, a 13—15. pontokban átfogalmazva Erdélyi László megállapításait idéztem — Magyar történelem. Művelődés- és államtörténet. II. kötet, Bp. é. n., 152—154.) Nagyon érthető tehát, amit Lukácsy írt: „.. .gyászünnepeink csakis az 1867-i kibéküléssel kezdődhettek." 7 — bár az első megemlékezés már ebben az évben meg is jelent — Kutasi Imre: Az aradi vértanúk. (Egy lap az 184 8 / 9 . magyar forradalom történetéből.), Debrecen. * E dalt a nép készíté s énekli; azért meghagytuk eredetiségében. Szerk. In: HONVÉDEK KÖNYVE. Történelmi adat-tár az 1848-ki és 1849-ki Magyar Hadjáratból, Kiadja és szerkeszti: Vahot Imre és Gánóczy Flóris. I. Pest, 1861: 149—150.
